A hangyák magasabb fokú racionalitása úgy jön létre, hogy a kolónia döntése sok rosszul informált egyed kölcsönhatásából adódik össze – mondta el a kutatás vezetője, Stephen Pratt, az Arizonai Állami Egyetem biológusa. Munkatársaival a Temnothorax curvispinosus nevű hangyafajt tanulmányozták, amely parányi üregekben, például makkokban él, és nagyon kreatív, amikor új hálóhelyet keres magának.

A kutatók egy Temnothorax-kolóniának azt a feladatot adták, hogy két hasonló fészeklehetőség közül a jobbikat válasszák. Az egyedül cselekvő állatoktól eltérően - ideértve az embert is - a hangyaközösség a kísérletek során döntései állandóságával tűnt ki. Önkényeskedésre azért nem kerülhetett sor a kutatók szerint, mivel a legtöbb hangya csupán az egyik lehetőséget ismerte. A racionalitás alatt itt azt kell érteni, hogy az egyedek a legsikeresebben ragaszkodnak döntéseikhez. Ez összességében olyan kollektív döntéshez vezet, amely szemmel láthatóan immúnis az irracionális megközelítésekre - írják a kutatók a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című szaklapban.

Az emberek, bár nem butábbak a hangyáknál, döntéseiket épp a nehéz helyzetekben irracionális érvek alapján hozzák meg. Az emberek többnyire úgy vélik, előnyös, ha több lehetőség, stratégia és megközelítés közül választhatnak. Az irracionális hibák elsősorban akkor keletkeznek, ha az egyed összehasonlítja lehetőségeit - véli a kutató.

A kutatók ismereteik felhasználási lehetőségét a mesterséges intelligenciában látják. A kollektív robotika egyik lényeges eleme, hogy az egyes robotok lehetnek teljesen egyszerűek. Ha azonban sok ilyen robotot csapattá egyesítünk, összetett, intelligens egységet kaphatunk anélkül, hogy szükség lenne egy központi állomásra.