Képalkotó berendezések segítségével kimutatták, hogy a meditálás vagy épp az intenzív imádkozás javítja a szürkeállományt, és erősíti az agy azon részeit, amelyek az összpontosításért felelnek. A vallási gyakorlatok fokozzák az együttérzést, ugyanakkor megnyugtatják azokat az agyterületeket, amelyek a félelemért és a dühért felelősek.

Mindegy, hogy a meditáló hisz-e a természetfelettiben, vagy ateista, aki mantrákat ismételget, a végeredmény ugyanaz lehet: nő a könyörület érzése, amelyet végül is minden vallás tanít; a negatív érzések és érzelmek viszont háttérbe szorulnak. "Lényegében, ha az élet igazán nagy dolgairól gondolkozunk - legyenek azok vallási, tudományos vagy pszichológiai témájúak - az agyműködés javulni fog. Nem számít, hogy keresztény, zsidó, muzulmán, hindu, agnosztikus vagy ateista vagy".- mondta a Pennsylvania Egyetem kutatója.

Newberg az úgynevezett neuroteológia kutatója: az új tudományág azt vizsgálja, hogy az agynak milyen szerep jut a vallásos hitben. A kutató szerint lassan fény derül arra, mi játszódik le a hívők fejében, amikor Istenhez fordulnak.