A 20. század elejéről fennmaradt jegesmedve-koponyákat és a század második feléből származó maradványokat összehasonlítva lengyel és dán kutatók megállapították, hogy az elmúlt évszázadban megváltozott azok formája és nagysága, ami valószínűleg a környezetszennyezésnek és az északi-sarki jégtakaró csökkenésének a következménye.

Az állat növekedését korlátozhatja a szennyező anyagok okozta fizikális stressz a jegesmedve szervezetében, valamint az a tény, hogy az állatnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az élelem megszerzése érdekében - mutattak rá a szakemberek.

A kutatók 300 koponyát vizsgáltak meg, amelyek a koppenhágai Zoológiai Múzeum gyűjteményét gyarapítják. Az állatok nagyságának meghatározásához a koponya méretéből indultak ki. Kiderült, hogy a múlt század későbbi időszakából származó koponyák 2-9 százalékkal kisebbek a korábbiaknál.

"Mivel a jégtakaró olvad, a jegesmedvéknek sokkal nagyobb energiára van szükségük a vadászathoz - magyarázta Cino Pertoldi, az Aarhusi Egyetem biológus professzora, a kutatócsoport vezetője. "Képzeljünk el egy ikerpárt: egyikük jól táplált, a másik éhezik fejlődése során. Az utóbbi jóval kisebb lesz, mivel nem lesz elég energiája a növekedéshez".

A kutatócsoport a koponyák formáját tekintve is talált eltéréseket, ami Pertoldi szerint kissé rejtélyes. Okát nem tudták megállapítani, de a tudós szerint a koponya formájában bekövetkezett változások összefügghetnek a környezettel, különösen az Észak-sarkon található szennyező anyagokkal, amelyek a jegesmedve szervezetében is jelen vannak. Christian Sonne, az Aarhusi Egyetem munkatársa szerint a jegesmedve egyike "a leginkább szennyezett állatnak a világon".