Szeptember elsejétől nem lehet több, nyolcvan wattnál erősebb hagyományos izzót rendelni, csak a meglévő készleteket lehet kiárusítani. Bár a villanykörtét leváltó kompakt fénycsövek ma már közel olyan természetes fényt adnak, mint elődeik, és sokszorosan visszahozzák árukat, többe kerülnek és sok az olcsó, hideg fényt adó modell is.
Szeptember elsejétől megszűnik a hagyományos, 80 wattnál erősebb izzók nagykereskedelmi forgalmazása Magyarországon. Pontosabban az egész Európai Unióban egy tavaly év végi uniós megállapodás értelmében. Ez csak az első lépés: jövőre a 75 wattos izzókat irtják ki, 2012-től meg egyáltalán nem lehet hagyományos villanykörtéket vásárolni. A felhalmozott készleteket még szeptember 1. után is eladhatják az üzletek.
Az izzólámpa 130 éves története ér így lassan véget. Thomas A. Edison találmánya száz éven keresztül egyeduralkodó volt az otthoni világítástechnikában, az első kompakt fénycsövek, amik most lassú pusztulását okozzák, csak a nyolcvanas években jelentek meg a piacon. Az utódok lényegében az irodákban található neonlámpák (valójában inkább higanylámpákról van szó, a neon fénye ugyanis vöröses) kicsinyített változatai, azok minden előnyével és hátrányával együtt.
A kompakt fénycsövek mellett szól többek közt a lényegesen hosszabb élettartam: akár 10-15 ezer órán keresztül is működőképesek maradnak, szemben a hagyományos izzó 1500 órás életciklusával. Ráadásul kevesebbet is fogyasztanak, általában ötödannyi az energiafelvételük, éppen ezért minden évben meg lehet spórolni a villanyszámlán azt az összeget, amibe maga a fénycső került. Lényegében tehát 10-15-szörösen visszahozza az árát.
Minderre azonban szükség is van, hiszen a kezdeti befektetés magasabb: ötször-tízszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos izzók, ráadásul gyártásuk is jóval környezetszennyezőbb a bonyolultabb felépítés és a higany alkalmazása miatt.
Az átlagos vásárló szempontjából azonban a legnagyobb változást a színvisszaadási képesség csökkenése jelenti, ugyanis sokan tapasztalják takarékos izzó vásárlásakor, hogy az új izzóval a szoba sötétebb vagy legalábbis sokkal barátságtalanabb. A színvisszaadás arra utal, hogy a mesterségesen megvilágított testek színe mennyire emlékeztet arra, amit természetes fény mellett látnánk.
A most megszűnő izzók mutatója sokkal jobb a kompakt fénycsövekénél, amik többnyire hideg fényt adnak. Az újabb, ennek megfelelően drágább fénycsöveknél azonban már speciális, széles spektrumú fluoreszcens réteget alkalmaznak, amelynek színe természetes világítást biztosít. Ráadásul a kompaktok közös tulajdonsága a hosszú bemelegedési idő, emiatt nem is érik el azonnal fénykibocsátásuk maximumát.
Cserébe ha rendeltetésszerűen használjuk a fénycsövet, jó ideig nem lesz vele gond, amire utal az is, hogy a nagyobb gyártók akár ötéves garanciaidőt is vállalnak a termékre. Természetesen az olcsó távol-keleti gyártmányok hamar tönkremennek, ráadásul ezeknek többnyire magas a színhőmérsékletük is, ami még a szokásosnál is hidegebb fényt jelent.
A kompakt fénycsövek dobozán található egy háromjegyű szám, ami segíthet kiválasztani a megfelelő darabot. Ha például azt látjuk a dobozra írva, hogy 830, akkor várhatóan kellemes fényű terméket vásárolunk. Az első számot tízzel szorozva megkapjuk a színvisszaadási index értékét: a hagyományos wolframizzók 100-as értéke jelenti a tökéletes színvisszaadást, kompakt izzóknál már a 80-as is remek eredménynek számít. A második számot százzal megszorozva kapjuk a színhőmérsékletet: 5000 kelvin körül jár a Nap fénye, ami ennél nagyobb értékkel bír, az hideg, ami ennél kevesebbel, az meleg fényt ad, a 3000 kelvines fénycső tehát barátságossá varázsolja a szobát.
A sok szám viszont összezavarja a vásárlókat, nem is csoda, hogy a hírek hatására a magyarok, ahogy csak tudtak, bespájzoltak a hagyományos izzókból. Mint azt Hackl Mónikától, a Tesco szóvivőjétől megtudtuk, az utóbbi hetekben érezhetően nőtt az izzók forgalma, körülbelül 10-20 százalékkal többet vettek a szokásosnál.
Az új szabályozás azonban óriási csapás lehet a hazai Tungsramnak. A vállalat jelentős szerepet játszott a hagyományos izzók elterjedésében, amikor a múlt század első éveiben mérnökei, Hanaman Ferenc, Just Sándor és Bródy Imre tökéletesítették Edison találmányát. A szénszálat volfrámszálra cserélték, az izzó buráját meg kriptongázzal töltötték fel, ami 75 százalékos energia-megtakarítást jelentett. Mivel a cég a fő profilja a mai napig a hagyományos izzók gyártása, a Tungsram jövője bizonytalan: még nem lehet tudni, pontosan hogyan tud alkalmazkodni a vállalat az új helyzethez.