Korábban is ismert volt a Chichén Itzában álló El Castillo piramistemplom lépcsői által keltett esőcseppzene. A jelenséget elsőként Jorge Cruz, a mexikóvárosi Gépészmérnöki és Villamosmérnöki Egyetem és Nico Declerc, az atlantai Georgia Institute of Technology kutatója kezdte el elemezni.

Nem csupán a Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt El Castillo az egyetlen mexikói piramis, ahol hallani az esőcseppek koppanását, hasonló a hangeffektusa Teotihuacan, a Mexikói-völgy északkeleti részében fekvő romváros Hold-piramisának is.

Az El Castillo és a Hold-templom esetében az építmények alapjánál regisztrálták a lépcsőkön felfelé haladók léptei által keltett hangok frekvenciáját. Mindkét esetben azonos adatokat kaptak, holott az El Castillo belül üreges szerkezetű, míg a Hold-templom tömör építmény. A különleges hanghatást a kutatók véleménye szerint az okozza, hogy a léptek zaja keltette hanghullámok megtörnek a piramis barázdált felületén.

Jorge Cruz meggyőződése szerint az El Castillo nem csupán a tollas kígyóisten, hanem egyben az esőisten tiszteletére is emelték, amelynek ábrázolása valóban megtalálható a piramis csúcsán, ahogy a Hold-templomban is. Szerinte a mexikói piramisokat egyfajta hangszernek tekinthetjük, de nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a maják ezeken játszottak is volna.

Francisco Estrada-Belli, a Bostoni Egyetem kutatója szerint a maják a hegyeket istenekként tisztelték, a hegycsúcsok körül gyülekeztek ugyanis az esőt hozó felhők. Ugyanakkor, bár a piramistemplomok esőcseppek koppanását időző hanghatást adnak, ez nem jelenti, hogy hangszerek lettek volna.

Elisabeth Graham, a University College London kutatója viszont arra mutat rá, hogy mindkét piramist helyreállították, így "miért is gondolják a szerzők, hogy a restaurált felület ugyanazt a hanghatást kelti, mint az eredeti".