Brit és dán kutatók szerint 13 ezer évvel ezelőtt kitört egy szupervulkán Közép-Európában, és hatalmas területet szilárd törmelékanyaggal terített be. Ez tönkretehette a növényevő állatok fogait, amelyek elvándorlása az ott élő törzseket is megviselhette.
Egy szupervulkán kitörésének törmelékanyaga tehette tönkre a korabeli lakosság és állatvilág fogazatát 13 ezer évvel ezelőtt Közép-Európában, írják tanulmányukban brit és dán kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Archaeological Science című szaklapban számolnak be.
Vizsgálataik szerint a mai Németország területén tört ki a szupervulkán, a robbanás nyomán alakult ki a Laachi-tó. A vulkánkitörés csaknem 1400 négyzetkilométeren tarolta le az erdőt és hatalmas területet borított be hamuval és vulkanikus szilárd törmelékanyaggal, a tefrával.
A hamut belélegezték, a vattaszerű anyag irritálta a szem kötőhártyáját, a tüdőket. A vulkanikus törmelék beborított mindent, amit az állatok és az emberek elfogyaszthattak, az olyan növényevők esetében, mint a jávorantilop, a nyúl, vagy a szarvas, a vegetációt beborító vulkanikus törmelék a gyökérig lemorzsolta a fogazatot, így éhezniük kellett.
Felix Riede brit kollégájával, Jeffrey Wheelerrel, a Cambridge-i Egyetem kutatójával tanulmányában kimutatta, hogy a vulkanikus eredetű részecskék kétszer olyan kemények, mint a legtöbb emlős, így az ember foga. "Bármilyen étek elfogyasztása, amelyet tefrával szórt meg a vulkánkitörés, a kínok kínját okozhatta, de akár életveszélyes is lehetett" - véli a kutatók.
A törmelék miatt elvándorló állatok hiánya pedig a területen élő törzseket is súlyosan érinthette. "Nagyon kevés az adatunk, hogy mekkora vadászó-gyűjtögető közösséget érintett a katasztrófa, és azt sem ismerjük, hogy hogyan reagáltak a kataklizmára. Elhagyták a területet, vagy megkísérelték, hogy valamilyen módon alkalmazkodjanak" - mondta Felix Riede, a dán Aarhus Egyetem kutatója.
Felix Riede és Jeffrey Wheeler úgy véli, hogy a vulkanikus törmelék akár három évszázadon át is megmaradt a területen: ha el is mosta a tefrát az eső, a szél visszahozta azt.
John Grattan brit kutató szerint azonban a vulkanikus kitörés következményei mégsem voltak olyan súlyosak. Mint rámutatott, a korai emberek összes fosszílis maradványa Kelet-Afrikában, egy aktív vulkanikus régióban kerültek elő.