Egy szarvas dinoszaurusz viszonylag jó állapotban fennmaradt fosszíliáit fedezték fel Dél-Koreában. Nem kizárt, hogy egy eddig ismeretlen faj egyedének a maradványait lelték meg.
A dinoszaurusz a Ceratopsidae, a szarvas dinoszauruszok csoportjába tartozott, alsó állkapcsára a Déli Kjonszang tartományban bukkantak. A Koreai Nemzeti Örökség Intézetének hétfői közleménye szerint a lelet a krétakorból származik, korát 80 millió éves becsülik. Ez az első szarvasdinoszaurusz-lelet, amelyet Dél-Koreában találtak. A kutatóintézet szakemberei szerint a növényevő Triceratops és Protoceratops őse lehetett.
„A fosszília igen jó állapotban van, az alsó állkapocs bal felén tisztán kivehető nyolc fognak a helye” – ismertette Im Dzsong-tuk, a Koreai Nemzeti Örökség Intézetének kutatója. A leletet szeptember végén mutatták be Bristolban, a gerincesek őslénytanával foglalkozó paleontológiai társaság 69. éves találkozóján. Miután megvizsgálták a leletet, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy egy teljesen új dinoszauruszfajról van szó. A koreai paleontológusok össze akarják hasonlítani a fosszíliát más szarvas dinoszauruszok maradványaival. Az erről szóló tanulmányt a jövő év elején teszik közre.
A Triceratops, azaz a három szarvval és a modern orrszarvúéhoz hasonlatos testtel rendelkező dinoszaurusz a késő kréta időszak idején, körülbelül 68-65 millió évvel ezelőtt élt. A három feltűnő szarv funkciója sok vitát váltott ki: a hagyományos elképzelés szerint ezek a ragadozókkal szembeni védekezés eszközei voltak, az újabb elméletek azonban azt állítják, hogy inkább az udvarlás során és a dominancia kimutatásában játszottak szerepet.
A Triceratops becsült hossza 7,9-9,0 méter, magassága 2,9-3 méter, tömege pedig 6,1-12,0 tonna volt. Koponyája elérhette a kétméteres hosszúságot is, azaz az állat hosszának egyharmadát. Az orrán, az orrlyukai mögött egy szarvat viselt, a szemei felett pedig még egy párat, melyek nagyjából egyméteresre nőttek meg. A koponya hátsó részéhez egy aránylag rövid csontnyakfodor tartozott.
A Protoceratops a felső krétakorban élt, a kifejlett példányok testmérete 1,5-2 méter volt, testsúlya kevesebb, mint 80 kilogrammot nyomott. Valószínűsíthető, hogy csordákban éltek. Bár a Protoceratops növényevő volt, állkapcsa azt sejteti, hogy erős harapásra lehetett képes, ugyanis a durva növényzet felaprítására alkalmas fogak tucatjaival rendelkezett. A koponya masszív csőrben végződött, amelyen négy pár nyílás volt. A Protoceratops szemnyílásai nagyok voltak, mintegy öt centiméter átmérőjűek, mögöttük is volt egy kisebb nyíláspár.