Rengeteg elmélet született már a dinoszauruszok kihalásának okairól, óriás vulkánkitörésektől a klíma és a légkör összetételének megváltozásáig, de a tudomány ma nagyjából egységesen azon a véleményen van, hogy egy meteor becsapódása, majd az ezt követő természeti katasztrófák sora vezetett a 65 millió évvel ezelőtti tömeges kihaláshoz. A gyilkos meteor nyomaként a félig a Mexikói-öbölben, félig a Yucatán-félszigeten fekvő, 180 km átmérőjű Chicxulub-krátert (maja nyelven "az ördög farka") tartják számon, amit a hetvenes években fedezték fel olajkutatók.

A Texas Tech University egyetem kutatói szerint azonban az India nyugati partjainál fekvő Shiva-medence a becsapódás nyoma; az 500 kilométer átmérőjű képződmény a Föld legnagyobb krátere, ha beigazolódik az amerikaiak elmélete. Számításaik szerint a meteor 40 kilométeres lehetett, és a becsapódás energiája több kilométer mélyen gyakorlatilag elpárologtatta a talajt, hatalmas gőz- és porfelhőt juttatott a légkörbe, gyilkos szökőárat indított el, és ráadásképpen a környék vulkanikus aktivitását is beindította. A texasiak teóriája szerint ez a becsapódás választotta le a Seychelles-szigeteket is az ázsiai kontinensről.

A kráter nagy része még ma is az óceán fenekén van, egy nagyjából szabályos kör alakú gyűrű, a közebén a Bombay-csúcsnak nevezett heggyel, ami 4800 méterre magasodik a tengerfenéktől. A gyűrű egy részét már maga alá gyűrte az indiai kontinentális lemez, de ahol nem, ott ásványkincsekben feltűnően gazdag, olajat és földgázt termelnek is belőle már jó ideje.

A kutatók most expedíciót szerveznek a helyszínre, ahol a tengerfenéki kőzetekből vennének mintákat, hogy bizonyítsák az elméletüket. Ha sok kvarcot és iridiumot találnak, az alátámasztja a teóriát, hogy a Shiva-medencét meteorbecsapódás hozta létre; ha a további vizsgálatok a korát 65 millió év körülire hozzák ki, a dinoszauruszok kihalásának időpontja is stimmel.