Egyértelmű evolúciós zsákutcának nevezte George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem zoológusprofesszora a Cascoplecia insolitis nevű ősrovart. A professzor a Cretaceous Research című szaklap legfrissebb számában közli a nagyjából százmillió éve élt állat leírását – az őslégy az utóbbi évek egyik legfurcsább lelete.

Az állat egy példányát a mianmari Huwkang-völgyben bányászott borostyánkőben találták meg. A kő kora 97 és 110 millió év között lehet, megkövesedett gyanta jó állapotban őrizte meg a rovart. A Cascoplecia insolitis legfurcsább jellegzetessége a fején levő szarvszerű nyúlványt, aminek tetején három apró szem kapott helyett – a rovarnak emellett volt két nagy összetett szeme is. Poinar szerint a három szem valószínűleg arra szolgált, hogy az állat könnyebben észrevegye a rá leselkedő ragadozó rovarokat, rovarevő kétéltűket és hüllőket. Egyébként a tudomány nem ismer még egy olyan állatot, ami szemet hordana a szarva hegyén.

Nem a szarv az őslégy egyetlen bizarr vonása: a csápját felépítő s-alakú szelvények, a szokatlanul hosszú lábak és a szinte csökevényes szájszerv szintén meglepő jellemzők. A kutatók szerint a rovar nektárral és virágporral táplálkozott, ezt erősítik meg a lábakon talált pollenszemcsék is. A hosszú lábak valószínűleg a virágokon való könnyebb közlekedést szolgálták.

„A rovar a korai krétakor végén élt, amikor az evolúció sok furcsasággal ruházta fel az alkalmazkodni vágyó állatokat” – fogalmazott Poinar. „A szarv és a szemek jól jöhettek az állatnak az apró virágok körül, de már nem szolgáltak jól, amikor a nagyobb virágok kifejlődtek, ezért halhatott ki.”