Greg Browne, az új-zélandi kormány kutatási szervezete, a GNS Science szedimentológusa (kőzetkutatója) éveken át tanulmányozta a lenyomatokat, amelyek meggyőződése szerint a hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik alrendjéhez tartozó hosszú nyakú szauropodák lábnyomai. A nagytestű, növényevő szauropodák több tonnát nyomtak, testhosszúk akár a 6 métert is elérte.

A szauropodák a tengerparti homokon masíroztak végig, ám lábnyomaikat hamarosan beborította a sár. Nagy szerencse, hogy lenyomatok ily módon fennmaradtak ebben a környezetben, hiszen általában a tenger hullámai gyorsan elmossák azokat. "Gyakorlatilag a nullával egyenlő, hogy a parton felfedezzünk bármilyen lábnyomot" - tette hozzá.

A lábnyomok jelentik az első jelet, amely arra utal, hogy valaha a Déli-szigetet dinoszauruszok népesítették be. Ami az Északi-szigetet illeti, Joan Wiffen új-zélandi paleontológus 1975-ben dinoszauruszcsontokat fedezett fel ott: egy theropoda, 7 méter hosszú, 2 méter magas, két lábon járó húsevő dinoszaurusz csigolyájának darabja került elő. A Déli-szigeten korábban semmilyen dinoszaurusz-fosszíliát nem tártak fel. A mostani felfedezésről a New Zealand Journal of Geology and Geophysics című szaklap számol be.