Az Egyesült Államokban jól szervezett vizsgálatok folynak évtizedek óta a legtöbb halált okozó betegség, a koszorúér-elmeszesedés okainak kutatására. Ilyen a MESA tanulmány, amely alapvetően a légszennyezettség és a szívbetegség kialakulásának összefüggéseivel foglalkozik, de az összegyűlő adatok sokféle, egyéb elemzést is lehetővé tesznek.

A vizsgálat szervezői arra is figyeltek, hogy az Egyesült Államokban élő sokféle etnikumot azonos módon kell tanulmányozni a teljes ország egészségügyi értékelése szempontjából. A vizsgálati csoportba számos amerikai állam mindenféle eredetű és bőrszínű lakosát felvették. A jelenleg hatezernél is több résztvevőből most 998 vizsgálati alany eredményeit dolgozták fel. A vizsgálat eredményeit az American Journal of Clinical Nutrition közölte.

Aki önként csatlakozott a tanulmányhoz, azt igen alaposan megvizsgálták; a vizsgálati csoportba azonban csak olyanok kerültek, akiknél induláskor semmiféle szív- és érrendszeri gond nem volt. A méréseknek része volt a számítógépes tomográfia is. Ez a jelenleg egyik legkorszerűbb és igen drága technika, vértelen úton szolgáltat fontos adatokat a szív állapotáról, működéséről. Ötéves megfigyelés során az derült ki, hogy az időközben megjelenő szívroham vagy hasonló súlyos esemény szorosan összefüggött a résztvevők szíve körül kimutatható zsír mennyiségével. A szívburokban az ökölnyi izomcsomó mindenkinél zsírpárnákkal borítva lüktet, de Jingzhong Ding és munkatársai kimutatták, hogy ez a zsírszövet mérhetően megvastagszik azoknál, akiknél a későbbiekben bekövetkezik az infarktus.

A többi kockázati tényezővel összehasonlítva a szívburok zsírtartalma pontosabban jelezte a koszorúér-betegség előrehaladásának mértékét, mint például a haskörfogat. A kutatók vázolták azt a valószínűsíthető hatásmódot is, amellyel ez a zsírszövet a kórfolyamat felgyorsításában szerepet játszhat. Véleményük szerint a szívburokban lévő zsírpárnák olyan gyulladást keltő anyagokat választhatnak el, melyek a koszorúerekben gyorsíthatják az érelmeszesedést.