Rómában tartja első asztrobiológiai konferenciáját a Tudományok pápai akadémiája, a katolikus egyház legmagasabb rangú teológiai-tudományos szervezete. A konferencia fő témái a földön kívüli intelligens élet lehetősége, és annak az egyházzal és a hittel kapcsolatban felvetett kérdései.

Az egyház nagy utat járt be a tudomány tételeinek elfogadása terén azóta, hogy 4-500 éve még eretneknek kiáltották ki, és megégették azt, aki azt állította, hogy nem a Föld a világmindenség közepe. Kopernikusz és Galilei óta sikerült eljutni addig, hogy már Darwin evolúcióelméletét is összeegyeztethetőnek tartják az egyház vezető teológusai a Bibliával, és az esetleges földön kívüli élet létezését sem utasítják el.

Jose Funes, jezsuita csillagász, a konferencia egyik szervezője azzal nyitotta meg az eseményt, hogy ahogyan a földi élet csodálatosan sokszínű, úgy nem vethetjük el, hogy más bolygókon is teremtett Isten intelligens életet. Ez a feltételezés nem ellenkezik a keresztény hittel, sőt, ennek tagadása jelentené azt, hogy Isten kreatív szabadságát próbáljuk gondolatban korlátozni.

A konferencia fő témája az, hogy hogyan készüljön fel a keresztény világ arra, ha egyszer csak a tudósok intelligens lényekre bukkannak. Ez több konfliktus forrása is lehet, például ha az idegenek testfelépítése nem hasonlít a miénkre, felmerül a kérdés, hogy hogy is van azzal az „Isten az embert a saját hasonlatosságára teremtette” dologgal a Bibliában. Vagy komoly teológiai problémát jelenthet az is, hogy az idegeneknek saját megváltójuk van, vagy Jézus az ő bűneikért is meghalt, esetleg még mindig bűnösnek számítanak, és meg kell-e őket téríteni.

A konferencia programjában egyébként nem kizárólag teológusok és keresztény tudósok előadásai szerepelnek, meghallgatják szkeptikus tudósok véleményét is.