Amikor a platánfák levelét pusztító Neochlamisus platani nevű bogár lerakja a petéit, az ürülékéből készít védőpáncélt az utódoknak. A nőstények a potrohukban lévő nemi szervükkel formálnak négyszögletes trágyalapokat, és azokat egyesével helyezik rá a petékre.

A Vanderbilt egyetemen evolúciós ökológiával foglalkozó David Funk a munkatársaival megfigyelte, hogy a lárvák épp csak akkora egy rést ütnek a szarpáncélon, hogy a fejük és a lábaik kiférjenek. Így továbbra is védettséget élveznek, de mozogni és táplálkozni is képesek.

Egész fiatalkorukat a páncélban töltik, sőt, a saját ürülékükkel tovább építik, bővítgetik azt, hogy kényelmesen elférjenek. Ivarérett korukban vágják ki magukat a páncélból.

A tudósok azt is megnézték, hogy valóban hatékony-e a védekezési módszer. A trágyapáncélos bogarat összeeresztették három ragadozóval: egy poloskaszerű bogárral, amely a szájszervével szívja ki az áldozata testnedveit, egy közönséges tücsökkel, amely erős szájszervével támad, valamint egy pókkal, amely emésztőnedveit fecskendezi be az áldozatába.

A kísérletekből kiderült, hogy szarból is érdemes várat építeni. Előfordul, hogy a ragadozók az ürüléke alapján követik az áldozatukat, de a három ragadozó ízeltlábú nem gondolta, hogy ínyenc csemegét rejt a mozgó szarkupac. Persze a Neochlamisus platani védekezése sem tökéletes, az ivaréretté váló bogarak ugyanis levetik a páncélt, és ilyenkor sok egyed rögtön a ragadozók áldozatává válik.