Az új kormány célja nem lehet kevesebb, mint az, hogy 20 év alatt megteremtse Magyarország energiafüggetlenségét, mivel ez szuverenitásának egyik legfontosabb eleme - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfőn Budapesten a IV. Energia Fórumon.
A Constellation Energia Intézet és a varsói Keleti Intézet vasárnap kezdődött három napos rendezvényének nyitó előadásában Orbán Viktor elmondta, kormányzásra készülő erőként a Fidesz olyan programot dolgoz ki, amely garantálja az energiafüggetlenséget.
A fórumon felolvasták Sólyom László köztársasági elnök levelét, aki egyben a konferencia védnöke is. Az elnök kifejtette: az energiaellátás biztonsága szempontjából a háztartások tudatos önkorlátozása mellett nagyon fontos az is, hogy minél nagyobb mértékben vonják be a megújuló energiaforrásokat a felhasználásba. A gazdasági válságot véleménye szerint a rövid távú gondolkodás idézte elő, ezért ideje távolabbra tekinteni.
A volt miniszterelnök kifejtette: jóllehet, jövőre csökkenni fog a világ energiafelhasználása, ez később megváltozik, mivel a feltörekvő országok is ugyanarra az "energiazabáló" életformára állnak át, mint ami a nyugati társadalmakat jellemzi. Ráadásul a megnövekedett energiaigényt a hagyományos fosszilis energiahordozók feldolgozásával elégítik majd ki.
Orbán Viktor úgy vélte, az unió függő helyzete tovább nő, mivel a jelenlegi 50 százalékról hamarosan 70 százalékra emelkedik az energiaimport igénye. Véleménye szerint a közösségnek nincs egységes és versenyképes energiapiaca, és nincs közös energiapolitikája sem.
A Fidesz elnöke szerint a közös energiapolitikáról nagyon sok szó esik, de nagyon kevés tett követi ezeket. Szerinte egyfajta "lopakodó jogalkotás" folyik az unióban: a környezetvédelemi, a támogatáspolitikai és a versenyszabályozás ugyan egyre jobban kijelöli az energiagazdaság mozgásterét is, ám szabályozása nem az energiapolitika érdekeiből indul ki.
Hozzátette: az unió nem tudja súlyozni feladatait, amit mutat az is, hogy a gazdaságélénkítő csomag semmilyen preferenciát nem adott a legrosszabb energiahelyzetben lévő közép-kelet-európai országoknak. Példaként elmondta, hogy az első magyar-szlovák gázvezeték összekapcsolási projektje nem kapott több uniós támogatást, mint a francia-belga, jóllehet e két ország között már a hetedik ilyen kapcsolat jön létre.
Orbán Viktor szerint az unió nem tudja felfogni Kelet-Európa helyzetét. Szerinte ezt az is mutatja, hogy Brüsszel az orosz-uniós kapcsolatokat a kölcsönösség elve alapján fogja fel, holott a vásárló és az eladó nem a piac logikája alapján függ egymástól. A vásárlók, az uniós országok megosztottak, egyedi alkukat kötnek, míg az eladó egyedül van.
A volt kormányfő Magyarországról elmondta: gázfelhasználásának 80 százaléka import, ellátása alapvetően az oroszoktól függ. Ebből következően a magyar külpolitikának nagyon komolyan kell foglalkoznia az energiaellátással akkor, ha nem alakul ki hamarosan egységes uniós álláspont.
Orbán Viktor hungarikumnak nevezte azt, hogy az ország úgy nyitotta meg az energiapiacát, hogy ennek semmilyen előnyét nem élvezi, ám minden hátrányát elszenvedi. A verseny torz, a monopóliumok pedig uralkodnak – tette hozzá.
A volt miniszterelnök szerint Magyarországnak csökkentenie kell a gáztól való függőségét, és új szállítási vonalakat kell találnia. Meg kell védenie magát az ellenséges kivásárlási kísérletekkel szemben, és elő kell segítenie a regionális összefogást is. Úgy vélte, a Mol esete miatt az ország olyan EU-konform szabályozást léptetett életbe, amely sikeres lehet az ellenséges kivásárlásokkal szemben.
Orbán elmondta azt is, hogy az országnak növelnie kell az energiahatékonyságát, fejlesztenie kell a zöld energiaforrásokat, és élnie kell az atomenergia lehetőségével is.
A volt miniszterelnök úgy vélte, egyelőre nincs meg a változtatáshoz szükséges energia. A változatlanságra utalva elmondta, ha a tavalyi energiafórumon elmondott beszédét most megismételte volna, a hallgatók ugyanolyan aktuálisnak tartották volna a szöveget, mint egy évvel korábban.
Orbán Viktor elmondta: ha nagy baj van, a politikusok képesek meghozni a szükséges döntéseket, ám most még az energiaszektor gazdasági szereplőinek akarata érvényesül. Reményét fejezte ki, hogy az energetika területén a változáshoz nem kell akkora válság, mint amilyen nemrégiben a pénzügyi világban alakult ki.