Az anyatej kulcsfontosságú a babák fejlődéséhez és egészségéhez, de hamarosan nélkülözhetetlen kutatási alap válhat belőle. Ausztrál kutatók kiderítették, hogy őssejtek vannak benne.
Összesen három sejttípust sikerült azonosítaniuk a perthi székhelyű nyugat-ausztráliai egyetem kutatóinak, ami egyedülálló, mert semelyik másik sejtcsoportosulásban nincs egy típusnál több.
A felfedezés teljesen véletlenül történt. A kutatók mikroszkóp alatt vizsgálták az anyatejet egy gyermekegészségügyi tanulmányhoz, így bukkantak rá a feltűnő sejtalakokra. További elemzések kimutatták, hogy ezek a sejtek átváltoztathatók más sejttípusokká, tehát újra lehet őket programozni.
Mark Cregan orvosigazgató, a kutatás vezetője azt reméli, hogy az anyatejre építve új terápiákat lehet kifejleszteni. A kutató szerint öt éven belül forradalmi áttörések várhatók a gerincvelő-sérülések, a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór kezelésében.
Brit kollégái korántsem ennyire derűlátóak. Chris Mason, a londoni University College orvoskutatója azt nyilatkozta az Independent című brit lapnak, hogy az anyatej őssejttartalma még nem garancia a rutinkezelések létrejöttére.
Az anyatej őssejtterápia kifejlesztése nélkül is nagyban hozzájárulhat az emberi egészséghez. A kutatók remélik, hogy a tej összetevőinek felfedezése fokozza majd az anyák szoptatási készségét. Az ausztrálok ugyanis nemcsak őssejteket találtak, hanem az immunrendszer fontos összetevőit is, amelyek túlélik a baba hosszú emésztőrendszerét. Cregan szerint ezek az anyagok még fiatalkorban is meghatározzák a fejlődést, védőfunkciójuk pedig egészen a felnőttkorig elkísér minket.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO a csecsemők számára kizárólag anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban. Csak ezt követően lépnek be a baba étrendjébe a pürék, de ezzel párhuzamosan, amíg lehetséges, ajánlott folytatni a szoptatást egészen a gyermek kétéves koráig, feltéve, hogy mind a gyermek, mind az anya szeretnék ezt.