A virtopsziának, azaz virtuális autopsziának elnevezett boncolási eljárást Michael Thali, a Berni Egyetem professzora fejlesztette ki a kollégáival. 2006 óta próbálják ezzel a módszerrel kideríteni a váratlan vagy nem természetes okokból bekövetkezett halálesetek okát, és az esetek 80 százalékában nem tévednek.

A virtuális boncolás előnye, hogy az eredmények a számítógépen jelennek meg, és a digitális adatok az interneten könnyen eljuttathatók a vizsgálatot kérő intézményeknek, szakembereknek. A művelet körülbelül fél órát vesz igénybe. Az elhunytat a vizsgálóasztalra helyezik, ahol a robotkar által mozgatott szkenner, amely nem nagyobb egy cipődoboznál, leolvassa a test konturjait. Az eredményeket számítógép értékeli ki.

"Jelenleg Bern az egyetlen hely a világon, ahol a felület szkenneres letapogatását komputeres tomográfiával, mágneses rezonancia vizsgálattal, valamint post mortem (halál utáni) érfestéssel (angiográfiával) és biopsziával (szövetmintavétellel) ötvözzük" - hangsúlyozta Thali.

A rendszer kiépítésének költségei meghaladták a kétmillió svájci frankot (354 millió forintot).

A rétegfelvételeket készítő komputeres tomográf (CT) kimutatja a csontváz sérüléseit és az agykárosodást, a mágneses rezonancia vizsgálat viszont a lágyszövetekről szolgáltat árnyaltabb képeket. Az angiográfia révén a tudósok az erek belsejébe leshetnek be.

"A rendszer nagy előnye, hogy nem kell a testen vágásokat ejteni, roncsolni azt" - mondta a professzor.

Kezdetben kevesen érdeklődtek a módszer iránt, de a berni orvoscsoportot már Ausztráliából és a skandináv országokból megkeresték. A módszert már az amerikai hadsereg is használja. A virtopszia persze nem szoríthatja ki a hagyományos boncolást, például az újinfluenzás esetekben nem tudják használni.