A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, amely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt.

A 2007 áprilisában észlelt különlegesen erős robbanás egy csillag teljes megsemmisítését okozta. Az SN2007bi jelű szupernóva lehet az első eddig észlelt jelenség a különösen fényes szupernóvák közül. Fényessége és robbanása arra enged következtetni, hogy a felrobbant csillag magjának a tömege százszorosa lehetett a Napnak, míg a csillag egészében 200 Nap tömegének felelhetett meg.

A SN2007bi felrobbanása a Nap tömegének 22-szeresével egyenlő szilíciumot lökött ki magából, míg a belőle kilökődött radioaktív nikkel is háromszorosa volt a mi Napunk tömegének, ami ily módon fémekben gazdag galaxist hozott létre. Ezek a fémek pedig magjai lehetnek csillagszüleményeknek, majd az azok körül megjelenő bolygóknak.