Más hangot adnak ki a nőstény pandák, amikor termékenyek, így vonzzák magukhoz a hímeket. A tudósok abban reménykednek, hogy a felfedezés segít megmenteni a veszélyeztetett állatot.
Rövid szaporodási időszakuk alatt a nőstény óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca) magas hangokat adnak ki, amiről azt gondolták a megmentésükön fáradozó kutatók, hogy ezzel csupán a hímek figyelmét próbálják felkelteni. Egy kínai-amerikai kutatócsoport rájött, hogy a hangjelekben sokkal több információ van.
A szaporodási időszak rövidsége miatt a természetes szelekció azoknak a nőstényeknek kedvez, akik jelezni tudják a termékenységüket, és azoknak a hímeknek, akik jól értelmezik a nőstények hívását.
Eddig ismeretlen volt a ciripelés információtartalma, de kínai és amerikai kutatók felvételeket készítettek, hogy megfejtsék a rejtélyt. Kiderült, hogy a ciripelés más a termékeny időszak előtt, és más, amikor már termékeny a pandamaci. A termékeny nőstények hosszabb és nyersebb hangot adtak ki. A felvett hangok lejátszásakor az is kiderült, hogy a hímek szívesebben mozdultak rá az optimális termékenységi időszakot jelző hangokra.
A kutatók abban reménykednek, hogy az új információk birtokában ideális szaporodási környezetet tudnak biztosítani a pandáknak, és ezzel megmenthetik őket a kipusztulástól.
Egyébként nem csak az állatvilágban okoz hangelváltozást a termékenység. Embereknél is kimutatták, hogy a termékeny napokban jelentősen megváltozik a nők hangja. Arra nem tért ki a BBC cikke, hogy a tudomány ezt mire használná fel. A hamarosan 7 milliárd fős emberiség nem igényel olyan mentőakciót, mint a pandák.