Nem sikerült kompromisszumot kötni, a legtöbb elemző szerint Koppenhága eredmény nélkül zárult. A környezetvédők bíznak abban, hogy egy év múlva Mexikóban kötelező érvényű megállapodás születhet.
Messze alulmúlta a hozzá fűzött reményeket és elvárásokat a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs - mondta Bozsó Brigitta, az Energiaklub szakértője.
"Baliban legalább megvolt az, hogy két év elteltével meddig kell eljutni, a mostani egyezmény azonban még menetrendet sem tartalmaz" - emelte ki Bozsó Brigitta a 2007-es klímacsúcson elfogadott tárgyalási útitervre utalva, mely alapján a dán fővárosban kellett volna megszületnie az új klímavédelmi egyezménynek.
Rámutatott arra is, hogy egyes jogászok szerint a 193 tárgyalódelegáció által egyhangú döntés hiányában csupán "tudomásul vett" Koppenhágai Egyezmény nem is számít a konferencia hivatalos dokumentumának.
A szakértő szerint a legnagyobb baj az, hogy a Koppenhágában elért szerény eredmény messze nem elég ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a szélsőséges éghajlatváltozást.
"Retorika szintjén nagyon rendben voltak a politikusok, végül azonban csak az egymásra mutogatás maradt" - jegyezte meg az Energiaklub szakértője, aki a helyszínen követte az eseményeket.
A Koppenhágai Egyezmény kimondja, hogy az országok - fejlődők és fejlettek egyaránt - legkésőbb 2010. január 31-ig megfogalmazzák és közlik az ENSZ-szel klímavédelmi vállalásaikat. Jóllehet a fejlett országok esetében e vállalások 2020-ig teljesítendő konkrét kibocsátás-csökkentési célokat jelentenek, Bozsó Brigitta szerint a gazdag országok várhatóan nem fogják emelni a korábban bejelentett vállalásaikat, és továbbra is feltételekhez kötik őket. De még ha ambiciózus vállalásokat tesznek is, a dokumentum jogilag akkor sem kötelezi őket semmire - tette hozzá a szakértő.
Ami a jövőt illeti, Bozsó Brigitta úgy vélte, van esély arra, hogy a szakértők, a közvélemény és a civil társadalom nyomására a világ vezetői megegyezésre jussanak egy globális éghajlatvédelmi megállapodásról. "Mexikóban már tényleg muszáj lesz valamit letenni az asztalra" - hangsúlyozta a 2010 végén a közép-amerikai országban rendezett, következő ENSZ-klímacsúcsra utalva.
Nem titkolt csalódottsággal fogadta Németország is a koppenhágai klímavédelmi csúcsértekezlet rendkívül sovány eredményeit. A csalódottságot növelte, hogy a környezetvédelemre nagy súlyt helyező, "klímakancellárnak" is nevezett Angela Merkel a remélt előrelépés egyik legfőbb motorja, illetve a szükséges lépések egyik leghatározottabb kezdeményezője volt.
Mindennek ellenére a kancellár egy vasárnapi interjúban óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot - illetve az azon született zárónyilatkozatot - teljes mértékben negatívnak minősítsék. "A dán fővárosban lépés történt egy új környezetvédelmi világrend érdekében, nem több és nem is kevesebb" - hangoztatta a Bild am Sonntagnak nyilatkozva Merkel. Hozzátette: aki Koppenhágát teljes mértékben "befeketíti", azokat segíti, akik minden fajta előrelépést fékezni akarnak.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is különleges felelősséget akar vállalni a klímaváltozás elleni harcban. A következő lépéseket a koppenhágai csúcson született megállapodásra kell felépíteni - jelentette ki Angela Merkel, és ezzel összefüggésben kiemelte a jövő év közepére Bonnba tervezett klímavédelmi találkozó jelentőségét.
A kancellárnál jóval keményebben fogalmazva Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter súlyos kudarcról beszélt. "Többet akartunk, de csak ennyit sikerült elérni" - jelentette ki a miniszter, felróva, hogy nem sikerült élni a történelmi helyzet kínálta lehetősséggel.
Szokatlanul élesen fogalmazott a német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért.
Sigmar Gabriel korábbi környezetvédelmi miniszter, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke szégyennek nevezte, hogy - mint fogalmazott - az állam- és kormányfők kockáztatják gyermekeik és unokáik jövőjét. Hasonlóan fogalmazott a környezetvédő Zöldek pártjának elnöke, Claudia Roth, teljes kudarcnak minősítve a csúcstalálkozót.
A potsdami klímakutató intézet igazgatója ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a koppenhágai kudarc ellenére a környezetvédelmi erőfeszítéseket semmiképpen sem szabad temetni. A német kormány legfőbb tanácsadó szervének számító intézet vezetője, Heinz-Joachim Schnellhuber hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás káros következményeinek megfékezését célzó törekvéseket folytatni kell. Koppenhágával kapcsolatban egy afrikai mondást idézett, amely szerint az elefántok harcát mindig a fű sínyli meg. Az elefántok ebben az esetben az Egyesült Államok és Kína voltak, míg a fű - azaz a szenvedő fél - Európa. "Koppenhága azonban nem a végállomást jelentette, az erőfeszítéseket folytatni kell " - jelentette ki az igazgató.