A kéz gesztusai nem csupán megkönnyítik a tanulást, de az agy fejlődésére is jótékony hatással lehetnek. Német kutatók arra próbálták választ találni, hogy bizonyos emberek miért gesztikulálnak többet, mint mások. Bíztak benne, hogy ezáltal közelebb kerülnek a mindeddig megválaszolatlan kérdéshez: voltaképpen miért gesztikulálunk?
A berlini Humboldt Egyetem doktorandusza, Uta Sassenberg kollégáival együtt végzett vizsgálata azt mutatja, hogy a kézzel való kommunikáció az agy fejlődésének egyik funkciója, és valószínűleg hozzá is járul ehhez a fejlődéshez.
A kutatók 51 tizenhét éves gimnazistát vizsgáltak meg. A fiataloknak először intelligenciateszteket kellett megoldaniuk, eredményeik szerint két csoportra osztották őket. Ezt követően vizuális feladatok várták őket. A magas intelligenciával rendelkező diákok az elvárásoknak megfelelően jobban teljesítettek ezeket a feladatoknál, mint az átlagos intelligenciájú társaik. (Az úgynevezett folyékony intelligenciáról van szó, ami a problémamegoldást, tanulást és minták felismerését segíti.)
Sokkal érdekesebb volt azonban, hogy a magasabb folyékony intelligenciájú diákok sokkal többet gesztikuláltak, mialatt problémamegoldó stratégiájukat írták le. Körkörös mozgást végeztek kezükkel vagy ujjaikkal - mondandójuktól függetlenül. Kézmozgásuk alapján könnyedén meg lehetett különböztetni a magas és a közepes intelligenciájú tanulókat.
A diákok agyáról készített MR-felvételek arról tanúskodtak, hogy a fokozottabban gesztikuláló, magasabb folyékony intelligenciájú résztvevők esetében az agy egyes területeinek kortikális szövete vastagabb volt, mint társaiknál. Ez azt jelenti, hogy bizonyos agyterületeik fejlettebbek voltak. Egyelőre nem tudni, hogy a gesztikuláció fokozza-e a folyékony intelligencia fejlődését vagy annak csupán egy mellékterméke-e - vallja be Sassenberg. Azt azonban sikerült igazolni, hogy azok a gyerekek, akiket gesztikulálásra buzdítanak új feladatok tanulásakor, jobban tanulnak, mint azok a gyerekek, akiknek ezt megtiltják.