Az európai férfiak többsége az első közel-keleti földművelők leszármazottja, akik tízezer éve érkeztek a kontinensre, míg a nők felmenői a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekben keresendők - derült ki egy nagyszabású genetikai kutatásból.
A földművelés elterjedése volt a legfontosabb kulturális változás a modern ember történelmében: a bővülő élelemtermelés lehetővé tette a letelepedett életmódot, s a népesség létszámának növekedését. A mezőgazdaság a Közel-Keleten, a Mediterráneum keleti részétől a Perzsa-öbölig terjedő úgynevezett termékeny sarlóban született. Sokáig vita tárgya volt, hogy a földművelés elterjedése a betelepülő farmerek révén valósult-e meg, vagy csupán a módszereket adták át az európai bennszülött vadászó-gyűjtögető közösségeknek.
A Leicesteri Egyetem kutatói Európa különböző térségeiben összesen 2574 férfi Y-kromoszómáját tanulmányozták, amely majdnem változatlanul száll apáról fiúra. Mivel az Y-kromoszóma igen keveset változik, ezek az eltérések mérhetők a véletlenül kialakuló genetikai mutációk révén. Ez a molekuláris óra jelzi, hogy hogyan terjedt el bizonyos genetikai minta a Közel-Keletről.
A kutatásokat irányító Mark Jobling szerint az Y-kromoszóma legelterjedtebb változatára összpontosítottak, amelyet 110 millió férfi hordoz Európában. "Délkeletről északnyugat felé terjedő gradiens rajzolódott ki, amely Írországban csaknem 100 százalékos előfordulást jelentett. Azt figyeltük, hogyan oszlik meg ez a leszármazási vonal, mennyire változékony Európa különböző részein, és milyen idős" - magyarázta Mark Jobling.
Mint kiderült, az európai Y-kromoszómák több mint 80 százaléka közel-keleti eredetű. Egy különálló vizsgálat, amely az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t kutatta, arra derített fényt, hogy az európai nők többsége származását a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekre vezetheti vissza, amelyek a legutóbbi jégkorszak után népesítették be kontinensünket. Ez arra utal, hogy érdekes keveredés zajlott a korai Európában, amelynek feltérképezése további genetikai vizsgálatokat igényel.
"A jelek szerint a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre való áttérés során a betelepülő farmerek jutottak előnyösebb pozícióba a bennszülött férfiakhoz képest, ha családalapításról volt szó. A földművelők nagyobb vonzerőt gyakorolhattak a szebbik nem korabeli képviselőire" - összegezte Patricia Baleresque, a tanulmány első szerzője.