A Science Translational Medicine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók a genetikai állomány 25 olyan szakaszáról számolnak be, amelyek különösen aktívak voltak a leukémia-őssejtekben, így valamennyi alkalmas lehet új gyógyszercélpontnak.

Isikava Fumihiko kutatásvezető kollégáival 61 páciens leukémia-őssejtjeit hasonlította össze egészséges emberek vérképzőszervi őssejtjeivel. Isikava elmondta, az akut mieloid leukémiánál (AML) a legkomolyabb problémát az okozza, hogy gyakran kiújul, és végül a páciens halálához vezet.

"Most azonosítottuk a leukémia-őssejteket, amelyek a visszaesésért felelősek... Igen fontos számunkra, hogy miként előzhetjük meg a kiújulást az AML-es pácienseknél" - tette hozzá a kutatásvezető.

Az AML-t az abnormális fehérvérsejtek igen gyors növekedése jellemzi, melyek nem képesek felvenni a küzdelmet a fertőzésekkel. A páciensek nem csupán a fertőzésekkel szemben válnak esendővé, hanem elvesztik vörösvérsejtjeiket is, amelyek az oxigént szállítják a szervezetben, így fáradékonnyá válnak, levegőhiánnyal küszködnek, végül belehalnak a betegségbe.

A leukémiának több tucat típusát különböztetik meg, sőt azokon belül altípusokat, melyek mindegyikét más-más úton lehet kezelni. Az első kezelés után a fiatalok többsége, az idősebbek fele meggyógyul a betegségből, ám a túlélési arány mégis alacsony a gyakori visszaesés, kiújulás miatt. Az összes AML-es páciens 20 százaléka éli túl a diagnózis utáni öt évet.