Sok fertőző betegség hordozó-specifikus, a csimpánzok és az emberek például elkaphatják a Hepatitis B-t és C-t, más állatok viszont nem. Ez gátolja ugyan a fajok közötti járványok kialakulását, de jelentősen megnehezíti az emberi betegségek gyógyításához szükséges kutatásokat.

A hagyományos kutatásoknál bevett szokás, hogy egy edényben emberi sejteket tenyésztenek ki, és ezeket oltják be különféle betegségekkel. A májsejteknél, azaz hepatocitáknál viszont nem használható ez az eljárás. Inder Verma , a kaliforniai Salk Institute-höz tartozó Laboratory of Genetics egyik professzora szerint a hepatociták nem tenyészthetőek mesterséges környezetben, ami miatt a májbetegségek kutatása eddig körülményesnek bizonyult. Egy olyan egér, amelynek saját májsejtjeit egy emberével helyettesítik, megoldást jelenthet a problémára.

Verma és kollégái korábban már sikeresen ültettek be bizonyos mennyiségű emberi májsejtet egerekbe, de most sikerült csak elérni, hogy egy egér májának 95 százalékát emberi hepatociták tegyék ki. Ez az egér fajtársaival szemben fogékonnyá vált a Hepatitis B és C vírusokra, továbbá az ilyen jellegű betegségek ellen kifejlesztett gyógyszerek is hatottak nála. A módosított egér új lehetőségeket adhat a májbetegségek felderítésére, kezelésére, a későbbiekben pedig akár a májrákkal vagy a maláriával kapcsolatos kutatásokat is megkönnyítheti.