Az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány legújabb tanulmánya szerint, mely a Science folyóiratban jelent meg, a kelet-szibériai fagyott talaj olvadása miatt évente nyolc millió tonna metán kerül a légkörbe. Ez azért rossz hír, mert a metán a szén-dioxidnál harmincszor hatékonyabban segíti elő a légkör hőmérsékletének növekedését. Az óceánok mélyén felszabaduló metánnak általában van ideje oxidálódni amíg a felszínre ér, és így a légkörbe már csak a kevésbé erős szén-dioxid kerül, a kelet-szibériai arktiszi self 50 méter mélységű, sekély vizeiben azonban az olvadás miatt felszabaduló gáz olyan gyorsan éri el a felszínt, hogy eredeti formájában kerül a légkörbe. "A Kelet-Szibériában felszabaduló metán mennyisége akkora, amennyi a világ minden óceánjában együttesen szabadul fel" - mondta el Natalia Shakhova, a Fairbanks Egyetem kutatója.

A nyolc millió tonna relatíve kis mennyiségnek tűnik ahhoz a 80 millió tonnához képest, amelyet az állatállomány produkál minden évben, a probléma azonban a hőmérséklet emelkedésével csak egyre rosszabb lesz, ahogyan a egyre nagyobb területeken olvad meg a talaj. Joe Romm klímakutató szerint a metán felszabadulása "a legveszélyesebb öngerjesztő folyamat az egész szén-ciklusban." Az NSF kutatásai azt mutatják, hogy a légkör metántartalma 0,3 és 0,4 milliomod rész körül mozgott a hidegebb és 0,6-0,7 között a melegebb földtörténeti időszakokban, jelenleg pedig az Északi-sarkon 2.85 milliomod részt mérnek, amely a legmagasabb érték az elmúlt 400000 évben. Ez azt jelzi, hogy a metán öngerjesztő ciklusa már elkezdődött.

A tanulmány szerint az a legaggasztóbb, hogy ez a jelenség nincsen belekalkulálva a jelenlegi klímamodellekbe. "A jelenlegi modellek közül egy sem foglalja magába az olvadó tundrán keletkező metán által létrehozott öngerjesztő folyamatot" - mondta el Romm. Néhányan ezzel szemben azt állítják, hogy nincs ok az aggodalomra, hiszen a kelet-szibériai mérések csak nem régen kezdődtek meg, így lehet, hogy a jelenség már évezredek óta jelen van, az NSF viszont felhívja a figyelmet, hogy akármilyen régen is kezdődött el, a folyamat öngerjesztő, így haladéktalanul bele kell építeni a modellekbe és figyelembe kell venni a felmelegedéssel kapcsolatos döntéseknél.

A kutatók, akik 12 különböző intézetből és öt országból érkeztek, a kutatások folytatását tervezik, melyek részeként a jövőben fúrásokat végeznének az arktiszi self területén, hogy fel tudják becsülni, mekkora mennyiségű metán felszabadulására lehet számítani. "Ha csak a jelenleg becsült elraktározott mennyiségnek az egy százaléka felszabadul, az megháromszorozhatja vagy akár meg is négyszerezheti a légkör metán-tartalmát. Ennek a klimatikus hatásai szinte megjósolhatatlanok" - mondta el Shakhova.