Sokáig senki sem tudta, hol nyugszik az egyistenhitet 3300 évvel ezelőtt bevezető eretnek fáraó, akinek el-Amarnában épülő sírkamrája befejezetlen maradt, és nevét törölték az egyiptomi uralkodók hivatalos listájáról.

Mégsem olyan fiatal

Az egyiptomi legfelsőbb régészeti hatóság által kezdeményezett kétéves program keretében 16 királyi múmiát vetettek alá DNS-elemzésnek és CT-vizsgálatnak. A kutatás, amelynek eredményeit egy hónapja tették közre, és amely Tutanhamon családfáját, betegségeit volt hivatott feltérképezni, nem várt eredménnyel járt. Ennek során ugyanis bebizonyosodott, hogy a Királyok Völgyében 1907-ben az 55. számú sírban (KV55) felfedezett múmia Tutanhamon apjáé és III. Amenhotep fiáé, vagyis, ha hitelesnek tekinthetők az óegyiptomi feliratok, nem lehet másé, mint Ehnatoné.

A KV55-ös sírban nyugvó férfit sokáig túl fiatalnak tartották ahhoz, hogy Ehnaton legyen, aki negyvenes éveiben távozott az élők sorából. A mostani vizsgálatok megállapították a múmia pontos korát, amely megfelelt Ehnaton életkorának.

Egy másik, korábban azonosítatlan múmiáról a vizsgálat kiderítette, hogy Ehnaton lánytestvére, egyben Tutanhamon anyja. Az asszonyt a jelek szerint brutálisan meggyilkolták: szétzúzták az arcát és a fejét.

Ehnaton múmiájának felfedezése véget vetett a fáraó kinézetével kapcsolatos spekulációknak. Az amarnai korszakból származó szobrain egy feminin figura látható asszonyos csípőkkel, hosszúkás koponyával és húsos ajkakkal. E szobrok alapján különböző elméletek születtek a fáraó öröklött megbetegedéseivel kapcsolatban. A múmia DNS-vizsgálata azonban egy teljesen átlagos férfiról tanúskodott, aki nem szenvedett semmiféle olyan genetikai megbetegedésben, amely feminin külsőt kölcsönzött volna neki.

Csak a csontok

Amit a kutatásnak nem sikerült kiderítenie, az Ehnaton halálának az oka. Míg Tutanhamon múmiája jó állapotban vészelte át a több mint három évezredet, Ehnatonnak gyakorlatilag csak a csontjai maradtak meg, a lágyszövetek megsemmisültek. Ez a balzsamozási technikákban megmutatkozó különbség Ehnaton uralkodása alatt meghonosodott új vallási nézetek számlájára írható, de a trehány tartósítás lehet az uralkodó iránti gyűlölet jele is.

A szakértők további vizsgálatokat terveznek, hogy még több részletet derítsenek ki Ehnaton családjáról.

A Minya-kormányzóságban tervezett múzeumban Ehnaton mellett elhelyezik anyja, Teje királyné múmiáját, valamint a fáraó balsorsú nővérét-feleségét is. A tárlat Záhi Havvász, a régészeti hatóság vezetője szerint Ehnaton történetét hivatott elmondani.

Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tizedik fáraója Kr. e. 1355 és 1337 között uralkodott. Leginkább az úgynevezett Amarna-reformjáról (átfogó vallási-kulturális reformjáról) ismert, amelynek során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba.

Uralkodásának ötödik évében Thébától északra, a Nílus partján új fővárost alapított, Ahet-Atont, ahová két év múlva tette át a székhelyét a királyi udvar. Egykori lakosságát 20 000-50 000 fő körülire becsülik.

Ehnaton halála és reformjainak kudarca után a királyi udvar elköltözött a városból, amelyet lakói az ezt követő tíz évben fokozatosan elhagytak, építményeit megrongálták vagy széthordták más építkezésekhez. Ahet-Aton összesen alig több mint két évtizedig lehetett lakott, és a világ egyik legrövidebb életű fővárosa volt.