A világ egyik legjobb hővezetőjének tartott karbon nanocsövek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit vizsgálja több világhírű külföldi egyetem partnereként a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja. A kutatás sikere lendületet adhatna a mikroelektronikai iparnak, hiszen a szegmens egyik legnagyobb problémája az egyre növekvő hőtermelés. A nemzetközi projektben részt vevő kutatók a felesleges hő elvezetésére a drága hagyományos hűtési megoldások helyett próbálnak új megoldást találni.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszéke finn, svéd, belga és spanyol egyetemek, valamint kutatóintézetek partnereként vesz részt az Európai Unió Thermal Management with CNT Architectures projektjében. A mikroelektronikai iparnak égető szüksége lenne a technológia gyakorlati alkalmazására, hiszen a csipek, memóriák, processzorok, ledes fényforrások a méretük csökkenése miatt egyre több hőt termelnek, ami gátolja a hatékony működést. A hagyományos hűtési megoldások, például a réz hűtőbordák drágák és bizonyos teljesítménysűrűség fölött kevésbé hatékonyak – magyarázta dr. Kukovecz Ákos, az SZTE egyetemi docense, a kutatás egyik vezetője.

A THEMA-CNT projekt egyik résztvevője az amerikai ON Semiconductor csipgyártó, így a kutatás eredményei gyorsan eljuthatnak majd az alkalmazási fázisba: a kutatók szerint az első karbon nanocsöves hűtésű rendszerek a nagy teljesítményű kapcsolóelemek, tápegységek, szabályozók köréből fognak kikerülni, melyeket leginkább a járműgyártás, a világítástechnika és telekommunikációs ágazatok használnak.