Egy tudóscsapat hosszú évek óta dolgozik olyan eljárás kifejlesztésén, mellyel a számítógép és a 3D-s nyomtató segítségével mesterségesen lehetne emberi szerveket létrehozni.
A magyar származású Forgács Gábor, a Missouri Egyetem tanára és az Organovo nevű biotechnológiai cég egyik alapítója már évek óta dolgozik azon, hogy 3D-s printerekkel lehessen emberi szerveket nyomtatni. A projekt új fázisba lépett, a bioprinter hardvere elkészült, és hamarosan elindul a sorozatgyártása, hogy a világ laboratóriumaiban kipróbálhassák.
Az eljárás lényegét mély titok övezi, de néhány részletet már kiderült. Egy 2003-ban megjelent cikk szerint a szövetnyomtatás tulajdonképpen a gyors prototípuskészítési technológia orvos-biológiai alkalmazása, amelynek alapja a szövetek fluiditása. Természetes anyagok (például sejtek) rétegeit helyezik egymásra, és így háromdimenziós szerkezet alakul ki.
Egy másik, 2008-as tudósítás szerint a printelési eljárás során szerves, sejtképződéshez ideális biopapírra (módosított zselatinból és cukorban gazdag hialuronból álló anyagra) biotintával nyomtatnak, mintha egy tintasugaras nyomtatót használnának. A biotinta cseppjei (méretük a milliméter fele-harmada) valójában 10–40 ezer sejtet tartalmazó aggregátumok, amelyek akár azonos, akár különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak. A biopapírra cseppentett sejtkupacok összeolvadnak, és amikor a sejtszerkezet a kívánt formához hasonlóvá válik, eltávolítják a körülötte lévő biopapírt.
A hihetetlenül bonyolult eljárást hosszú ideje fejlesztik, de természetesen még mindig komoly kétségek övezik sikerét. Egy másfél hete adott interjújában Forgács Gábor arra a kérdésre, hogy a művileg elkészített szervek, szervrészek vajon működőképesek-e, a következőt válaszolta: „Ezek az emberi szervek sok-sok millió éves evolúció során alakultak ki. Tudják, mit kell tenniük.”
Ezzel nyilván arra utalt, hogy a nyomtatott, mesterségesen létrehozott, pontosan leutánzott emberi szervek, szervrészek egy ember testébe ültetve azonnal megtalálják helyüket, végzik a dolgukat. A tudós ugyanakkor azt is elismerte, hogy igen sok még a kérdés, de szerinte a következő öt évben nagy áttörés várható e területen – már ha sikerrel veszik a legnagyobb akadályt, a humán tesztelést is.