Amerikai kutatók megvizsgálták, melyek azok a szerek, amik biztosan gyógyítanak egyes betegségeket, és mik azok, amiket csak placebóként használunk. Bár a kezdeményezést a szakma nagyon jónak találja, kétségeit fogalmazta meg az alapjául szolgáló tanulmányokkal kapcsolatban.
Folyton megtalálják a rák ellenszerét, mégis évente körülbelül hétmillióan halnak meg daganatos betegségekben. A csodaszerekkel Dunát lehetne rekeszteni, viszont meglehetősen kevés mögött áll olyan tudományos kutatás, ami egyértelműen bizonyítaná, hogy az adott szer hatásos.
Az Information is Beautiful egyik munkatársa, David McCanless ezer tanulmány áttekintése után gyűjtötte össze, hogy melyik szerről sikerült bizonyítani a közvetlen gyógyító hatást. Minél nagyobb a gömb, annál több találat van a Google-ben a szer hatásosságára, és minél magasabban van a gömb, annál több valódi bizonyíték áll rendelkezésre.
Jól látszik, hogy a két változó közt nincs feltétlenül összefüggés, hiszen a „megéri”-nek nevezett vízválasztó alatt, tehát a kevéssé vagy egyáltalán nem hatásos szerek közt is vannak bőven óriásgömbök.
Persze egy tétel lehet egyszerre hatásos és hatástalan is: a zöld tea például bizonyítottan eredményesen tudja csökkenteni a koleszterinszintet, de sokkal kevésbé sikerült tanulmányokkal alátámasztani, hogy alkalmas a rák elleni küzdelemre vagy a testsúly csökkentésére.
Érdekes, hogy a táblázat szerint bizonytalan a C-vitamin általános egészségmegőrző képessége is, szemben a halolajjal, ami az ígéretes kategóriába esik. A probiotikumok a grafika szerint növelik a szervezet ellenálló-képességét a fertőzésekkel szemben, a fekete tea szinte biztosan nem gyógyítja a rákot, ellenben több, mint valószínű, hogy az omega3 képes javítani a vérnyomásproblémákkal küzdők életminőségén.
A táblázat tetején a béta-glükán áll, ám a gömb méretéből is látszik, hogy meglehetősen kevesen tudnak erről a vízben oldódó poliszacharidról, ami amellett, hogy erősíti az immunrendszert, egyértelműen hatásos a rák ellen is.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen grafikonokkal nem árt óvatosan bánni. A biológus végzettségű Hraskó Gábor szerint a technikai megvalósítás ugyan tökéletes, néhány adat azonban gyanúra ad okot. A Szkeptikus Társaság elnöke például felhívja a figyelmet a táblázatban igen magasan jelzett red yeast rice-szal (vörös élesztős rizzsel) kapcsolatos félreértésekre.
Mint az Dr. Herriet Hallnak a Science-Based Medicine-en publikált cikkéből is kiderül, a rizs egy fermentálási eljárás eredményeként kapja meg vöröses színét, és ennek következtében lesz az élelmiszer vérnyomáscsökkentő hatású is egyben. Ugyanakkor a tradicionális erjesztés során lényegében ugyanazok a hatóanyagok jönnek létre, amiket a gyógyszeripar is használ, ez a rizs tehát semmivel sem természetesebb hatóanyag, mint a pirulák, csak ellenőrizetlenebb körülmények közt fogyasztják, ezért kockázatosabb is azoknál (éppen ezért számos országban erősen szabályozzák a forgalomba hozatalát).
Hraskó Gáboron keresztül jutottunk el Dr. David Gorskihoz, a Science-Based Medicine másik szerzőjéhez, aki szintén arra hívta fel a figyelmünket, hogy az infografikában több gyanús elem is található. A szakember szerint például az orbáncfű (St. John's Wort) depresszióval kapcsolatos hatásaira vonatkozó bizonyítékok korántsem olyan meggyőzőek, mint azt a grafikon alapján sejteni lehetne. És bár a D-vitaminnal kapcsolatos tanulmányok alapján a szerves vegyület valóban alkalmas lehet a rák elleni küzdelemben, Gorski szerint a bizonyítékok nem elegendők ahhoz, hogy bármi biztosat kijelenthessünk.
A Skeptics Guide to the Univese fórumán szintén üdvözölték az infografikát, ugyanakkor kétségeiket fogalmazták meg a szakértők. Kevés adat áll például rendelkezésre arról, hogy milyen szigorú kutatásokkal kellett bizonyítani egy szer hatásosságát ahhoz, hogy az a grafikon felső harmadába kerüljön.
Ráadásul Hraskó Gábor arra is felhívja a figyelmünket, hogy néhány esetben olyan vizsgálatokat is figyelembe vettek, amiket azóta már cáfoltak, vagy amikkel kapcsolatban legalábbis kétségeket fogalmaztak meg a szakemberek. Ilyen például az az omega3 koleszterincsökkentő-hatásával foglalkozó tanulmány, amit Ben Goldacre, a Bad Science orvos szerzője a közelmúltban erősen kritizált.
A szakember felhívja a figyelmünket arra, hogy a mai tudományos álláspont szerint a táplálék-kiegészítők csak bizonyos hiánybetegségek esetén hasznosak, normális táplálkozás mellett ezek többségére az embereknek valószínűleg nincs is szükségük. Ritka kivételek persze akadnak (az északi országokban például hasznos lehet a D-vitamin pótlása egészséges embereknél is), de a ritka, és kevéssé igazolt kivételektől eltekintve alig van olyan tanulmány, ami ennek a megállapításnak ellentmondana, és ami indokolná a táplálék-kiegészítők folyamatos szedését.