A probléma nemcsak a méztermelőket, a méztermelést érinti, hiszen a méhek beporzási munkája 15 milliárd dolláros élelmiszerpiac alapja. A tudósok a jelenséget kolónia-összeomlási rendellenességnek (CCD) hívják. Ilyenkor a korábban népes kaptárok kiürülnek, azonban nem a méhek helyi pusztulása miatt. Valószínűleg a beporzást végző méhek megzavarodnak, és nem találnak vissza a helyükre, melynek következtében éhen halnak, pont úgy, ahogy a kasban árván maradt királynő is.

A kutatók folyamatosan vizsgáltak vírusokat, parazitákat és mérgeket, hiszen 2009-ben az amerikai költségvetés majdnem tízmillió dollárt különített el méhkutatásra. Egyes amerikai államokban és Kanadában végzett vizsgálatok során 121 különböző permetezőszert találtak a megvizsgált méhekben, ami valószínűleg a tragédia egyik bizonyított okaként szolgálhat.

David Mendes, az Amerikai Méhész Szövetség elnöke szerint vélhetően több tényező egyszerre játszik össze a méhek ellen, azonban az igen elterjedt féregirtók, permetezőszerek használata lehet az alapvető probléma. Amerikában egyre több permetezőszert használnak a különböző baktériumok ellen, így viszont a méhek megzavarodnak vagy elpusztulnak.

Jeff Pettis, vezető amerikai mezőgazdasági kutató szerint ironikus, hogy pont a megnövekedett élelmiszer-ellátási igény miatt növekvő termelési területek és vegyszerezési szükségletek miatt következhetett be ez a jelenség, ami viszont drámaian érintheti a mezőgazdasági és általános természeti körforgást. Egy Einsteinnek tulajdonított gondolat szerint, ha kipusztulnak a méhek, akkor az emberiség alig négy évig maradhat fent.

Mendes szerint Amerikában a kemény tél még inkább fokozza a méhek és termelőik tragédiáját, lehetséges, hogy akár 30-50 százalékos visszaesés is bekövetkezhet. Sokak megélhetése kerülhet veszélybe.

A problémára megoldás lehet, hogy nagyobb érintetlen, nem mezőgazdasági célokra használt területet hagynak a méheknek, így azok nyugodtan, mérgezés és zavar nélkül szaporodhatnak és indulhatnak el porozni.