A CryoSat2 programban a klímaváltozás sarki jégrétegekre gyakorolt pontos hatását akarják megállapítani. A tudósos zöme egyetért abban, hogy a globális felmelegedés jelentős hatással van a jégmezőkre, de sokan úgy gondolják, hogy az ismereteink ezzel kapcsolatban nem elég részletesek. Ebben segíthet az új műhold.

"Azt reméljük, hogy bővíthetjük ismereteinket a tengeren úszó jégrétegek éghajlati szerepéről, valamint a szárazföldi jégpáncél vastagságáról ... Tudjuk, hogy a jégréteg vékonyodik, de nem vagyunk teljesen tisztában a háttérben meghúzódó folyamatokkal" - magyarázta Heinrich Miller, a CryoSat2 program két projektigazgatójának egyike.

Az új műhold radartechnológia segítségével 720 kilométeres magasságból kémleli majd a jégpáncélt, és annak akár 1 centiméteres vékonyodását is képes lesz kimutatni. Ez jelentős teljesítménynek számít, hiszen az Antarktisz egyes részein a jég vastagsága eléri az 5 kilométert is.

A műholdat eredetileg 2005-ben akarták fellőni, azonban a hordozórakéta meghibásodott, a műhold pedig elveszett. A kár elérte a 110 millió eurót (csaknem 30 milliárd forint). Az ESA 2006-ban úgy határozott, hogy újra megépíti a berendezést, majd 2009-ben útra is bocsátják a Kazahsztánban található bajkonuri űrrepülőtérről. Végül többször is el kellett halasztani a kilövést, legutóbb 2010 februárjában a hordozórakéta meghibásodása miatt.

Az ESA közlése szerint a 700 kilogramm súlyú eszköz "minden idők legkifinomultabb műholdja, amely a földi jégrétegeket vizsgálja". A készülék a tervek szerint legalább 3-5 évig közvetít majd adatokat a tudósoknak. Az ESA becslése szerint a projekt teljes költsége 140 millió euró (37,3 milliárd forint).