A Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár által kiadott jelentés szerint eltolódás figyelhető meg az elhalálozás kor szerinti lebontásában: csökken a fiatalkori, míg növekszik az idősebb korban bekövetkezett halálozás. Ez utóbbi korcsoportban az embereknél nagyobb eséllyel alakulnak ki olyan, nem ragályos betegségek, mint például a cukorbetegség, a rák, valamint a szív- és légzőszervi megbetegedések.

A jelentés az 1950-1955 és a 2005-2010 közötti adatokat veti egybe, és míg fél évszázaddal ezelőtt 47 éves kor volt az átlagos várható élettartam, addig ez mára 68 évre emelkedett. Az idősebb korban - azaz a hatvan év fölötti népességnél - előforduló elhalálozás aránya globálisan a korábbi 26 százalékról 54 százalékra emelkedett. A javulás többek között az egészségesebb táplálkozásnak, a jobb higiéniai körülményeknek, és a fertőző betegségek elleni hatásosabb védekezésnek köszönhető.

Világszerte változott a halálesetek oka is. Míg az ötvenes években a fertőző kórok voltak az elhalálozások fő okai, addig mára - a Szaharától délre eső afrikai országok kivételével - a nem fertőző betegségek kerültek előtérbe.

Afrikában azonban továbbra is magas az AIDS-es és egyéb fertőző betegségek aránya. Mivel a nem fertőző betegségek nagyobb része krónikus és hosszabbtávú kezelést igényel, az ENSZ jelentése azt ajánlja: a nemzeti kormányok törekedjenek arra, hogy minél később lépjenek fel ezek a betegségek. Elsősorban az ezekkel összefüggő kockázati faktorok csökkentésére kell összpontosítani: a túlsúly (elhízás) elkerülésére, a több mozgás, testedzés szorgalmazására valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás visszaszorítására. Ugyancsak felszólítja a kormányokat, hogy növeljék - mindenekelőtt a fejlődő országokban - az egészségügyben dolgozók létszámát.