Meglepően tapasztalták a tudósok, hogy egy tengeri vulkanikus kitörés után életet találtak a helyszínen. Bár a kürtők körül mélységtől függetlenül szoktak apró élőlényeket találni, azonban eddig azt hitték, hogy ezeket elpusztítja a kitörés.
A tudósok úgy vélték, hogy az élet a kitörés következtében megszűnik, azonban a mostani felfedezés szerint kicsi, tengeri lények jelentek meg a vizsgált hasadékon. A feltételezések szerint ezek az állatok még lárvaként vándorolhattak át a helyszínre.
Ezek olyan hidrotermális árkok, melyek meleg és magas ásványi anyag tartalmú vizet bocsájtanak ki magukból, éppen ezért gyakran lelőhelyei különböző csőférgeknek és csigáknak, illetve egyéb apró élőlényeknek. Ezen állatok többsége az úgynevezett kemoszintézissel marad életben ilyen mélységben. Ez a fotoszintézis mélytengeri megfelelője: szervetlen anyagokat oxidálnak el, és az ebből nyert energiából építik fel magukat. Könnyen lehet (Darwin feltételezése szerint is), hogy a Földön a legelső élet ilyen kürtők mellett alakulhatott ki.
2006 után újra vizsgálódtak a Woods Hole oceanográfiai intézet (WHOI) tudósai egy óceáni ároknál. Ekkor lárvákat találtak a gerincen, melyek teljesen különbözőek voltak az addig ott élőktől. Az egyik ilyen „kívülálló” a Ctenopelta porifera, ami egy tengeri csigafaj. A Ctenopeltát még sosem látták ezen a területen, a legközelebbi ismert élőhelye a vizsgált gerinctől számított 350 km-re található.
A WHOI vezető kutatója, Lauren S. Mullineau elmondta, hogy egyértelmű, hogy a kitörés után teljesen új fajok jelentek meg. A kérdés az, hogy ezek a fajok hogyan vándorolnak ilyen nagy távolságokat. Egy modell szerint az óceántalaj „meglovaglásával” képesek ezek a lények utazni, azonban ez is csak tíz centimétert jelent egy másodperc alatt.
„Vagy másképpen utaznak a lárvák, vagy tovább élnek, mint gondoljuk”, mondta Mullineax, utalva arra, hogy a feltételezett utazási sebességük nem elég, hogy megtegyék a 350 km-es távolságot, a csupán harminc napig tartó életük során. Lehetséges magyarázat lehet, hogy a lárvák különböző mélyvízi áramlatokat használnak fel az utazásokhoz, de feltételezések szerint lehetséges, hogy lelassítják az anyagcseréjüket, így az életük hosszabb ideig tart.