Az orgazmus legalább 50%-kal csökkenti a fájdalmat – talán ez a legfontosabb tudományos felfedezés, amellyel Barry Komisaruk, a Rutgers Egyetem agykutatója büszkélkedhet. A 68 éves tudósnak eddig több mint kétszáz nőt sikerült rábírnia, hogy vegyenek részt a női orgazmust feltérképező kísérletsorozatában úgy, hogy a laboratóriumban befekszenek a funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgáló készülékbe (fMRI), és az adott jelre 10 perc alatt önkezűleg orgazmushoz juttatják magukat.

A professzor munkásságáról New Jersey állam hírportálján, az nj.com-on számolt be egy vállalkozó kedvű New York-i újságírónő, Mara Altman, aki maga is alávetette magát a kísérletnek. „Huszonöt évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni a vagina stimulációjával. Úgy értem. szakmai szinten” – mondta az idős professzor Altmannak.

A cikk szerint amellett, hogy az orgazmus természetes fájdalomcsillapítóként működik, a kísérletek során Komisaruk további forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az orgazmus növeli a nők érzékenységét az érintésre, és már be is jegyeztette a szabadalmat arra a peptidre, amely kiváltja a reakciót. Azt azonban, hogy konkrétan mi okozza az orgazmussal együtt járó örömérzetet, mindeddig nem sikerült megfejtenie.

Altman beszámolója szerint a professzor nem hisz abban az elméletben, miszerint a női orgazmus a férfiak ejakulációjával együtt járó érzés maradványa lenne. Komisaruk úgy tartja, hogy a méh orgazmus közbeni összehúzódása és az örömérzet vagy a sperma bejutását hivatott segíteni, vagy arra szolgál, hogy a nőt további párosodásra sarkallja. Az is elképzelhető, hogy az orgazmus az aktus során megfeszült izmok ellazításában játszik szerepet.

Gimme five!

Altmannak először vizeletmintát kellett adnia, hogy kiderüljön esetleges terhessége, mert a készülék kárt okoz a magzatban. Ezután ellenőrizték, hogy a magával vitt, saját használatú rózsaszín műpénisz nem tartalmaz-e fémet, majd befektették a készülékbe, és leszíjazták a fejét, mivel a mozgás torzítja az agyról készített felvételeket. „Próbáltak már az orgazmust kifejezéstelen arccal?” – teszi fel a cikkben a kérdést Altman.

A kísérlet elején az asszisztenstől kapott síkosítóval kellett stimulálnia magát, hogy a kutatók meghatározhassák, hogy egyes testrészei – méhnyaka, méhe, csiklója – az agy mely területének felelnek meg. Ezután utasítást kapott, hogy tíz perc alatt érje el az orgazmust, és felemelt jobb kézzel jelezze, ha sikerült.

„Száz dollárt fizettek mint kísérleti alanynak. Meg akartam dolgozni a pénzemért” – írta Altman, akinek orgazmusát a kutatók magasba emelt kezük összecsapásával, úgynevezett „high five”-val ünnepelték.

Az egyik kutató, az 52 éves Nan Wise elmondta, hogy egy alkalommal ő is volt tesztalany a kísérletben, de a lila színű műpénisz, amit az orgazmus eléréséhez használt, egy ponton kirepült a kezéből. A laboratórium munkatársai azóta is emlegetik az esetet.

A kísérletek egyik gyakorlati haszna az lehetne, hogy segítsen azoknak a nőknek elérni  az orgazmust, akiknek eddig nem sikerült. Komisaruk szerint egy lehetséges módszer lenne, ha a páciensek szinte valós időben láthatnák a saját agyukról készült felvételeket, és megpróbálhatnák manipulálni az aktivált agyterületeket. Vannak persze, akiknek ilyesmire nincs szükségük: a professzor praxisában találkozott már olyan kísérleti alannyal, aki arról számolt be, hogy képes például csetelés közben, stimuláció nélkül, gondolati úton elérni az orgazmust (a szaknyelvben ezt a „jerk off” analógiájára „think off”-nak nevezik).

A mágneses rezonanciát korábban is használták már a szexuális tevékenység vizsgálatára.  A Groningeni Egyetem kutatói 1999-ben közösülő párok nemi szerveinek elváltozását vizsgálták fMRI-vel, és többek között arra a meglepő eredményre jutottak, hogy nők leggyakrabban akkor érik el az orgazmust, ha partnerük pénisze nem hatol be teljesen a vaginába.