A tanulmányok 140 ezer dohányzó és nem dohányzó ember genomjának vizsgálatán alapulnak. A kutatók a 11-es kromoszómán találtak egy olyan génváltozatot, amely szoros összefüggést mutatott a dohányzás elkezdésével, és egy másikat a 9-es kromoszómán, amely a dohányzásról való leszokással volt kapcsolatban. A 8-as és a 19-es kromoszómán található bizonyos génváltozattal élő emberek pedig nagyobb eséllyel szívtak több cigarettát – naponta átlagosan fél szállal –, mint azok, akik nem hordozták ezeket a génmódosulatokat, valamint 10 százalékkal nagyobb volt náluk a tüdőrák kockázata is.

A megállapítások kibővítik a nikotinfüggőséggel már korábban kapcsolatba hozott gének körét. Együttesen olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztését tehetik lehetővé, amellyel egykor megállapíthatják majd, hogy kinél van emelt kockázata a dohányzástól való függőség kialakulásának.

A dohányzás mindenki egészségére ártalmas, ám egyesek számára az átlagosnál rosszabb – hangsúlyozta Kari Stefansson, a deCODE izlandi genetikai adatbányász vállalat igazgatója, az egyik kutatás vezetője. Mint hozzátette, még nem ismerik az anyagcsere-útvonalakat, amelyek segítségével ezek a gének hozzájárulnak a kockázathoz.

A tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolat több mint fél évszázada ismert, ám a tudósok még ma is keresik a választ az emberek között tapasztalható nagy különbségekre abban, hogy mennyire könnyen szoknak rá a cigarettára, mennyit dohányoznak, és milyen nehézséget jelent számukra a leszokás.