Korai öregedése révén a 11 éves fiú bőre már vékonyodik, ujjperc-csontjai és kulcscsontjai elkezdtek kopni. Naponta négyszer szed fájdalomcsillapítót, és szülei tisztában vannak azzal, hogy élete rövid lesz – bár az orvosok nem tudnak pontos előrejelzést adni.

A szülők végigmentek a sérült gyerekek szüleinek szenvedésein, de viszonylag szerencsésnek mondják magunkat, hiszen gyermekük jár, beszél, és normális iskolába jár. Biciklizik, úszik, fára mászik, mint az összes többi korabeli fiú. Harry sok mindenre képes, amire a többi gyerek, néha azonban abba kell hagynia, mert fájdalmat okoz neki. Az utcán pedig megbámulják, és ez nagyon bántja.

A problémára Harry egyéves korában figyeltek fel, akkor kezdett el feszülni a bőre, arca pedig megváltozni. Az orvosok tanácstalanok voltak, majd a szülők figyelmesek lettek a TV-ben egy hasonló sorsú, Hutchinson–Guilford-szindrómában szenvedő kislányra.

A fiú betegségének okát végül a dallasi Southwestern Medical Centerben állapították meg. A korai öregedést az LMNA gén mutációja okozza. Mivel azonban Harry az egyetlen a világon, akinél ez a változat figyelhető meg, az orvosok nem tudják, mire lehet számítani a jövőben. A legidősebb, hasonló kórban szenvedő ember 26 éves kort élt meg.