Az első lelet, egy 4300 éves dárdanyél 1997-ben került elő a Yukon folyó közelében, a kanadai rénszarvas, a karibu megkövesedett ürülékrétegéből. Amikor a kanadai régészek vizsgálni kezdték a helyszínt, kiderült, hogy a területen a telente leesett hótömegből képződött jégrétegek közé karibuürülék rétegei ékelődtek, ebben pedig jó állapotban fennmaradt őskori eszközöket találtak.

A kutatóknak három évvel később sikerült elegendő pénzügyi támogatást nyerniük ahhoz, hogy megvásárolják a Yukon és az északnyugati területek között húzódó Mackenzie-hegység bizonyos térségeiről készült a műholdfelvételét, és elkezdjék vizsgálni a jégfoltokat.  Négy évvel később a régészek helikopteres berepülés során vizsgáltak meg két foltot, és egy íjat fedeztek fel. A leletnek köszönhetően a csapat elegendő támogatást kapott ahhoz, hogy négy év alatt nyolc jégfoltot vizsgáljanak át. A feltárások során 2400 éves dárdákat, ezeréves hurkos csapdát, valamint 850 éves nyílvesszőket és íjakat találtak.

Az ürülék és az őskori eszközök azért találhatók ezeken a helyeken, mert évezredeken keresztül a rénszarvasok itt töltötték a nyári hónapokat, a jégtől remélve védelmet a melegtől. A vadászok ismerték és kihasználták a rénszarvasok szokásait - magyarázta  Tom Andrews, a yellowknife-i örökségvédelmi központ régésze.

A projektben biológusok is részt vesznek, akik a rénszarvasok ürülékét vizsgálva növény- és rovarmaradványokat, korabeli polleneket keresnek, valamint a karibuk élősködőiről szeretnének többet megtudni. Mások a rénszarvasok DNS-t vizsgálják, a karibuk származását és migrációját remélve megismerni.