A Universidade Lutherana do Brasil egyetem kutatói Dona Francesca mellett, Porto Alegrétől 260 kilométerre találták az őskövületet.

A Prestosuchus chiniquensis nevű szörny majdnem hét méter hosszú volt, súlya megközelítette a tonnát, állkapcsában fűrészfogak sorakoztak. A fosszíliára olyan üledékes kőzetben bukkantak, amely évmilliókkal ezelőtt tó volt. A tudósok feltételezése szerint a krokodilszerű ragadozó a vízben rejtőzködve leshetett a szomjukat oltó növényevőkre.

Olyasmi lehetett, amit elképzelni sem tudtunk - hangsúlyozta a lelettel kapcsolatban Lucio Roberto Da Silva biológus, aki szenzációsnak nevezte mind a krokodilszerű lény méreteit, mind azt, hogy milyen tökéletes állapotban maradt fenn a fosszília.

A felfedezés segít jobban megérteni a prestosuchus anatómiáját, precízebben felvázolni a csontvázát. A mostani kövület az egyetlen olyan fosszília, amelyben megőrződött a csúcsragadozó hátsó lába, így a lelet segítségével a tudósok megérthetik, hogy hogyan mozgott a prestosuchus.

A Prestosuchidae a triász időszakban élt húsevő archoszauruszok egyik csoportja. Nagy méretű, körülbelül 2,5-7 méter hosszú, aktív szárazföldi ragadozók voltak. Az Erythrosuchidae családot követték, amelybe a kor legnagyobb archoszauruszai tartoztak. Bár a méretük, valamint a koponyájuk és a csontvázuk egyes jellemzői hasonlítottak, felegyenesedett testhelyzetük és krokodilszerű bokájuk jóval fejlettebb volt, és valószínűleg hatékonyabb mozgást tett lehetővé. A prestosuchidák virágzása a középső triászt követően a késő triász elején is folytatódott, fosszíliáik Európából, Indiából, Afrikából és Argentínából kerültek elő.