Az emberi evolúció nemzeti kutatóközpontja (CENIEH - Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) a Granadai Egyetemmel közösen vizsgálta az utóbbi négymillió évben élt ismert hominidák (emberfélék) fogleleteit, és a tudósoknak sikerült kimutatniuk a neandervölgyi ember jellegzetességeit az őskori európai populációban – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Mint Aida Gómez Robles rámutat, e kutatással a humán evolúciót kívánták feltérképezni a fogleletek segítségével, amelyek nagy számban kerültek-kerülnek elő különböző afrikai, ázsiai és európai helyszíneken. A vizsgálatok során minden fogféleség morfológiai sajátosságát értékelték, miként azt is, hogy e jellemző paraméterek segítségével mennyire megbízhatóan lehet azonosítani azt a fajt, amelyhez az adott fogak egykori tulajdonosa tartozott.

A kutatások újdonsága abban rejlett, hogy komputeres szimulációval próbálták kimutatni a környezeti hatások által kiváltott morfológiai változásokat. Másrészt matematikai módszerekkel igyekeztek megállapítani a lehetséges közös ős fogazatának morfológiai jellemzőit.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy különálló foglelet alapján 60-80 százalékos biztonsággal lehet következtetni egykori tulajdonosára. S bár ez az érték nem túl magas, amennyiben egyazon egyed több foga is előkerül, a megbízhatósági ráta elérheti a 100 százalékot.

Robles meggyőződése szerint a jelenleg ismert összes hominida közül egyetlen egy sem pályázhat 5 százaléknál nagyobb valószínűséggel a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens közös ősének pozíciójára. "Ennélfogva kijelenthetjük, hogy a neandervölgyi ember és az értelmes ember közös ősét még nem fedezték fel" – emelte ki a kutató.