Az intézet az idén harmadik alkalommal szervezett nyári tábort a természettudományok iránt érdeklődő másod-harmadéves középiskolásoknak. Idén 64 pályázó közül 22 diákot választottak ki.

A középiskolásokat, akik az intézetben folyó kutatásokba kapcsolódhattak be, az MTA MFA PhD-hallgatói tanították meg a kísérleteknél használatos eszközök kezelésére, majd öt napot dolgoztak velük valamely konkrétan megfogalmazott ötleten, illetve segítettek nekik a pénteki záró konferenciára készülő összefoglaló kiselőadás összeállításában.

"Nagyon érdeklődőek, ügyesen bánnak a laboratóriumi eszközökkel. Az utánpótlással tehát nincs baj, csak az utánpótlás nevelésével akadnak gondok, látszanak bizonyos képzési hiányosságok" – hangsúlyozta Bársony István akadémikus, az MTA MFA igazgatója.

Ismertetése szerint a középiskolások igen korszerű, a tudományos kutatások élvonalába tartozó témákkal foglalkozhattak, így biokompatibilis anyagokkal: az intézet tojáshéjból állít elő csontképződést segítő anyagokat, amelyek beépülnek az élő szervezetbe. Bekapcsolódhattak a diákok a mikroérzékelőkkel kapcsolatos kutatásokba. Az intézet az agyi elektródáktól az autógumiba építhető erőmérő szenzorig sokféle érzékelőkkel foglalkozik: az utóbbiak szolgáltatják az információt az irányítás számítógépes megtervezéséhez, illetve a fedélzeti számítógép számára a vezetésbiztonság növelésének érdekében.

Foglalkozhattak a diákok optikai rácsokkal is. "Ezekre a rácsokra optikai érzékelőket ültetve nagyon szelektív módon tudunk egyes kémiai anyagokat, akár biomolekulákat észlelni, méghozzá igen kis koncentrációban. Elvileg akár egyetlen molekula érzékelésére is van lehetőség" – magyarázta Bársony István.

A középiskolások ugyancsak bekapcsolódhattak a félvezető-technológiákkal kapcsolatos kutatásokba. "A félvezető-technológia különleges gyártási feltételeket igényel: tiszta térben, nagyon tiszta rendszerekkel, rendkívül drága berendezéseken folyik a precíziós megmunkálás. Ide is beengedtük a diákokat, tehát tulajdonképpen mindenhez hozzáfértek, ami nálunk fellelhető. É miközben egy-egy részfeladaton dolgoztak, mindegyikük teljes összképet kapott arról, hogy mivel foglalkozik az intézet. Ez a lényeg, mert fogalmuk sincs arról, hogy amit az iskolában száraz tananyagként kell elsajátítaniuk, az hogyan kapcsolódik a való élethez. Ám ha látják, hogy a fizika valamilyen hasznos tárgy, eszköz előállítására szolgál, akkor egészen másképp viszonyulnak majd a fizikához, kémiához és biológiához" – összegezte Bársony István akadémikus.