Új sorozatunkban eltérő árkategóriájú, de hasonló céllal készült termékek közt próbálunk igazságot tenni. Elsőként a naptejeket vizsgáltuk: lehet-e köztünk különbség, ha mindegyik ugyanolyan védelmet ajánl? A szakértő szerint lehet, de csak nüansznyi. Felkentük mindegyiket a "Hátra", és vártuk a hatást.
Bár az idei nyár várhatóan elmarad, nem árt felkészülni azokra a pillanatokra, amikor véletlenül mégis kisüt a Nap.
Leégni ugyanis kellemetlen. Az első tünetek egy óra múltán már jelentkeznek, és körülbelül egy napon keresztül fokozatosan erősödnek. Súlyos esetben a bőrpír mellett a másodfokú égési sérüléshez hasonlóan hólyagok képződnek a bőrön, emellett fejfájás, láz, hidegrázás, hányinger jelentkezhet, egyiket sem pakoljuk be szívesen a nyaralásra a csomagjaink közé.
A kiváltó ok az UVB, azaz ultraibolya B sugárzás, mondta el Dr. Nyirkos Péter bőrgyógyász. A leégés során bonyolult biokémiai folyamat indul be a bőrben, amit jobb megelőzni, naptejekkel, krémekkel.
Ezek a termékek több módon is tudnak védeni a nappal szemben: vagy felszívják az ultraibolya sugárzást olyan szerves molekulák segítségével, mint az oxibenzon, vagy a titánium-dioxid, esetleg a cink-oxidhoz hasonló vegyszermolekulák segítségével verik vissza a rájuk érkező fény egy részét, míg a harmadik csoportba a felszívó és fényvisszaverő funkciókat együttesen ellátó krémek tartoznak.
Mivel a piacon különböző árkategóriájú termékek találhatók, megvásároltunk ötöt, hogy kiderítsük, mekkora különbségek adódhatnak köztük. A legolcsóbb a DM sajátmárkás terméke, a Sundance, 200 ml-es és 1000 forintba kerül. A Nivea Sun szintén 200 ml-es kiszerelése 3,5 ezer forint, a Garnier Ambre Solaire ugyanannyi. A Vichy Capital Soleil ugyan olcsóbb, mert csak 4,5 ezerbe kerül, de kisebb kiszerelésben érkezik, 200 ml-re számolva tehát már 6 ezer forint az ára, míg a 100 ml-es La Roche Posay 200 ml-re vetítve már majdnem kilencezer forintba kerül.
| Termék | DM Sundance | Nivea Sun | Garnier A. Solaire | Vichy C. Soleil | La Roche-Posay |
| Ár | 1000 | 3500 | 3500 | 4500 | 4400 |
| Ár/200 ml | 1000 | 3500 | 3500 | 6000 | 8800 |
A szakértő szerint lényegi eltérésnek nem szabadna mutatkoznia: mint azt Dr. Nyirkos Péter elmondta, az azonos faktorú krémeknek nagyjából ugyanolyan védelmet kéne nyújtaniuk az UVB sugárzás ellen.
A teszttermékek éppen ezért elvileg ugyanazt tudják: mindegyik 20-as faktorú naptej, ami azt jelenti, hogy használatukkal hússzor annyi időt tölthetünk el a napon, mint nélkülük. Aki tehát 15 percet bír ki védelem nélkül, az a tesztelt naptejeknek hála akár 300 percig, hat órán keresztül is kint tartózkodhat. Ezt az értéket azonban érdemes óvatosan kezelni: mivel a krémek bőrnyugtató anyagokat is tartalmaznak, előfordulhat, hogy a Nap káros sugarai úgy roncsolják a bőrt, hogy a leégés egyéb tünetei nem jelentkeznek, így a legveszélyesebbnek tartott időszakban naptej használata mellett sem érdemes a napon tartózkodni.
A faktorszám állandó, nem változik, éppen ezért tévhit az, hogy gyerekkorunkban még az ötös fényvédő is elég volt. A napsugárzás ereje ugyanis nem erősödött ilyen mértékben, a szakértők szerint inkább az emberek félnek jobban a káros hatásoktól, és komolyabb védelmet keresnek.
A tesztünk egyszerű volt: elutaztunk az olasz tengerpartra, ahol legalább süt néha a Nap, kerestünk egy "Hátat", majd felosztottuk azt öt egyenlő részre. A naptejeket egymástól jól elkülönítve kentünk fel, időnként kontrollcsíkot hagyva az egyes termékek között, hogy azt is lássuk, mi történik a védelem nélküli bőrfelülettel.
Kísérletünk vakteszt volt, tehát a "Hát" nem tudta, hogy hova került a drága, és hova az olcsó krém, nehogy a placebóeffektus miatt bőre esetleg valamilyen módon jobban érezze magát a kilencezer forintos luxusban, mint az ezerforintos pacában.
Hogy a "Hát" görbületéből, és a Nap beesési szögéből fakadó eltéréseket kiszűrjük, a "Hátat" folyamatosan forgattuk, így annak mindegyik részét hasonló mennyiségű sugárzás érte. Ezek után a "Hát" kezébe nyomtuk egy újságot, majd megkértük arra, hogy ha lehet, körülbelül három óráig nyugodtan feküdjön, különböző szögekben.
A napozás befejezésekor még nem lehetett különbséget látni, másfél órával később azonban, akár a filmelőhívóban a redukálószer hatására fémezüsté alakuló ezüst-halogenidek, úgy jelentek meg a "Háton" a sávok. A legtöbb helyen jól látható határvonal alakult ki az egyes területek között, ezek a piros halálsávok azt jelzik, hogy mire számíthatott volna a teljes "Hát", ha védelem nélkül megy a napra.
A védett területek vizsgálata azonban már nem mutatott különbséget. Láthatóan a legolcsóbb termék pont ugyanúgy megvédte a bőrfelületet, mint a legdrágább, nem volt különbség a színben, a bőrérzékenységben, ahogy az emberi szem vagy tapintás számára érzékelhetetlen volt az eltérés a bőr nedvességtartalmában is. Másként mondva a legolcsóbb krém ugyanúgy védett, mint a legdrágább.
Dr. Nyirkost egyáltalán nem lepte meg az eredmény, mint elmondta, ha bevizsgált, ellenőrzött termékekről van szó, a napégéssel szemben mindegyiknek hasonló védelmet kell nyújtania. Bár a szakember szerint árnyalatnyi különbségek lehetnek, például a drágább szerek talán kevésbé hajlamosak allergiás reakciókat kiváltani, vagy optimálisabb a fényvédő spektrumuk, de a bőrégést okozó, és ezzel összefüggésben a sokszor végzetes melanóma kialakulásának esélyét megkétszerező UVB-sugárzás ellen hasonló védelmet kell nyújtaniuk.
Más kérdés az UVA-sugárzás, aminek kevésbé feltűnő a hatása, hiszen nem okoz azonnal észrevehető leégést. Az UVA kevésbé veszélyes, de hosszútávon ráncosodást okoz, és szintén kiveheti a részét a daganatos elváltozások kialakulásában, ezért a legtöbb krém már ezek ellen is véd. A tesztelt öt például felveszi a harcot az UVA ellen, ennek hatékonyságáról leégés hiányában azonban nehéz megbizonyosodni, ráadásul a gyártók legtöbbször a védelem mértékét sem írják rá a flakonra.
Dr. Nyirkos szerint az UVA elleni öt-hat faktoros védelem már elég jónak számít - lehetne százszázalékos védelmet is adni, ám mivel az UVA már nagyon közel van a látható fényhez, az ilyen sugarak ellen védő krémek már szabad szemmel is láthatóvá válnának a bőrön. Igazság szerint ahogy az a lenti képen is látszik, az UVB krémek is "láthatók" az ultraibolya tartományban, a látható fényhez közeli UVA-tartományban védő krémek azonban túlzott védelem esetén szabad szemmel is hasonlóan láthatók lennének.
A szakértő szerint ugyanakkor nincs olyan elfogadott nézet, hogy az olcsóbb krém ne lehetne ugyanolyan jó, mint a drágább, a közelmúltban lezajlott bőrgyógyászati fórumon fel sem merült ez a probléma. A legfontosabb kérdés a bizalom, mondja Dr. Nyirkos: "egyrészt nem hozható forgalomba olyan készítmény, amellyel nincs kellő tapasztalat, másrészt viszont a hatóságok sem győznek minden egyes krémet bevizságlni, így elsősorban abban lehet bízni, hogy a nagyobb gyártók mindent megtesznek a mellékhatások megelőzésére, hiszen nekik is az az érdekük, hogy hosszú távon legyenek a piacon". Éppen ezért ha nem ismeretlen márkáról van szó, az valószínűleg hasonló védelmet nyújt, árkategóriától függetlenül.