Nagyobb haszna lehet a külföldi tanulásnak, mint gondolták, akik elsajátították más kultúráját, jobban oldják meg a felmerülő feladatokat.
Kutatók három vizsgálat során tanulmányozták külföldön is élt, illetve csak saját kultúrájukat ismerő diákok alkotóképességét különböző szempontok alapján. A más kultúrával szoros kapcsolatba nem került kontrollcsoporthoz képest a másik csoport tagjai nagyobb kreativitásról tettek tanúbizonyságot a különböző magatartási szabványteszteken. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a multikulturális tanulás az alkalmazkodási folyamat döntő összetevője, az alkotóképesség katalizátoraként működik.
A kutatók véleménye szerint a fokozott kreativitás kulcsa abban rejlik, hogy a külföldön is élt diákok nyitottan állnak ahhoz, hogy miként alkalmazkodjanak az új kultúrához. A globalizálódott világban, ahol az emberek korábban soha nem tapasztalt módon képesek multikulturális ismereteket szerezni, a kutatás arra világít rá, hogy külföldön élni sokkal hasznosabb lehet, mint korábban gondolták.
"Mivel az agyban az intenzív tanulás alatt bekövetkező strukturális változások szakirodalma már létezik, érdemes lenne megvizsgálni, hogy végbemennek-e neurológiai változások is a külföldi kultúra intenzív megismerésének kreatív folyamata alatt" - írják a tanulmány szerzői, William W. Maddux, Hajo Adam és Adam D. Galinsky.
A külföldön élés és a kreativitás kapcsolatát Maddux és Galinsky kezdte el vizsgálni, a témában írott első tanulmányukat tavaly jelentette meg az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA). "Annak ismerete, hogy a külföldi tapasztalatok döntőek a kreativitást igénylő teljesítmény szempontjából, sokkal fontosabbá teszi a külföldi tanulmányi programokat és a más országokban vállalt munkát, főként olyan vállalatok esetében, amelyek külön díjazzák a kreativitást és az innovációt azért, hogy megőrizzék versenyképességüket" - hangsúlyozta akkor a két kutató.