2008-ban indult a Pentagon kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézetében, a DARPA-ban a szintetikus vér előállítását célzó kísérletek. A fejlesztést siker koronázta, a kutatóközpont és az Arteriocyte cég közös munkájának eredményeképp elkészült a mesterséges vér, amit elküldtek a gyógyszerek engedélyezésével foglalkozó amerikai hivatalba, az FDA-be tesztelésre. A tervek szerint 2013-ban próbálhatják ki először embereken, és 2015-ben már bevezethetik az amerikai hadseregben.

A mesterséges vért köldökzsinórból vett sejtekből készítik. Kétmillió dollárból sikerült egy olyan berendezést kifejleszteni, ami pontosan leutánozza az emberi csontvelő működését, ahol egyébként a vérsejtek születnek. Az eljárást pharmingnak nevezték el. Egy köldökzsinór 20 orvosi egységnyi vér előállítására elég (egy egység nagyjából fél liternek felel meg); egy súlyos harctéri sérült katona vérátömlesztéskor átlagosan hat egységnyit kap. A szintetikus vér nullás vércsoportú, RH-negatív, vagyis tetszőleges vércsoportú ember szervezete képes befogadni.

A szintetikus vér óriási segítséget jelenthet a harctéri kórházaknak, ahol a vérátömlesztéseknél használt vér szállítása, tárolása súlyos problémákat okoz. Mire a kórházat eléri a vér, gyakran már három hetes (a vér szavatossági ideje négy hét, utána már nem szabad felhasználni), így nagyobb a fertőzés és egyéb komplikációk veszélye vérátömlesztéskor. Előfordul az is, hogy egyszerűen nincs elég vér a sebesültek ellátásához.

A szintetikus vér előállítása egyelőre elég drága, egységenként ötezer dollár körül van, de a tömegtermelés beindulásával egy ezer dollárra nyomható le az Arteriocyte szakemberei szerint. A Pentagon 2015-re tervezi, hogy a harctéri mobil vérbankok először használjanak fel pharming technológiával készült mesterséges vért, később polgári kórházak is kaphatnak belőle, ahol szintén előfordul olykor vérhiány.