Életünk első néhány évtizedében az agykérgünk fejlődése nagyon hasonlít arra az evolúciós lépésre, amelyet az emberi faj a makákóktól való elszakadása óta tett meg. A fiatalkori és az evolúciós agyi fejlődés nem teljesen megegyező, de olyan sok a hasonlóság, hogy azokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mondják a Washingtoni Egyetem orvosi fakultásának munkatársai.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett felfedezés segíthet abban, hogy a koraszülötteknél csökkentsék a későbbi tanulási és viselkedési zavarok kialakulásának kockázatát.

A kutatók 12, teljes időre született csecsemőt és 12 egészséges fiatal felnőtt agyát hasonlították össze, majd megvizsgálták a felnőtt emberek és a makákók agya közti különbségeket is. A makákók és az emberek közös őse 25 millió évvel ezelőtt élt. Azóta az ember agya rendkívüli mértékben megnőtt, de az újszülötteknek most is fejletlen és kicsi az agyuk.

Azokon az agyterületeken találták a legkevesebb különbséget (a csecsemők és a felnőttek, illetve a makákók és az emberek összehasonlításában), amelyek a fő érzékszerveket működtetik. Például amelyek a látásért felelnek, azaz már születés pillanatában létfontosságúak.

A többi, születéskor kevésbé fontos terület a felnőtté válás során fejlődik ki, és ezt a folyamatot erősen befolyásolják a gyermekkori élmények. Ezekhez a területekhez köthetők olyan emberi vonások, mint a nyelv és a gondolkodás, és végső soron ez különböztet meg minket a főemlősöktől..