Egy nagytestű növényevő teteme bizonyítja, hogy a krétakor egyik csúcsragadozója döghúst is lakmározott.
A paleontológusok régóta vitatkoznak azon, hogy zsákmányszerző vadász vagy dögevő volt a Tyrannosaurus. Óriási, borotvaéles fogai alapján ragadozónak tűnik, de a jelenkori csúcsragadozók, az oroszlánok sem restek potyázni, ha egy állattetem akad az útjukba, ezért a dögevés sem zárható ki.
A csontokon talált harapásnyomokból kiindulva nehéz megállapítani, hogy az áldozat mily módon múlt ki. Egy Tyrannosaurus azonban lebukott, esetében bebizonyosodott, hogy döghúst fogyasztott.
A 70 millió éves bizonyíték 15 évvel ezelőtt került elő Mongóliában, a Góbi-sivatagban. A nagytestű növényevő Saurolophus 90 centiméteres felkarcsontján számtalan harapásnyom látható, amelyek oly nagyok, hogy csak a tyrannosaurida dinoszauruszok Ázsiában élt képviselőjétől, egy Tarbosaurustól származhattak. Ez volt a térség egyetlen nagytestű ragadozója. A dögevés gyanúját az támasztja alá, hogy harapásnyomok csupán a felkarcsonton láthatók, noha a Saurolophus egész csontvázát sikerült feltárniuk a paleontológusoknak.
"Ha a Tarbosaurus ölte volna meg a növényevő dinoszauruszt, hogyan maradhatott sértetlen a többi csont?" – tette fel a kérdést David Hone, a pekingi paleontológiai és paleoantropológiai intézet kutatója. A jelenkori ragadozók, ha megölik a zsákmányt, először az áldozat hátsó végtagjait, majd a hastájékot veszik kezelésbe.
"Nagyon fura lenne egy ilyen óriási ragadozó esetében, mint amilyen a Tarbosaurus volt, hogy elejtve egy 12 méter testhosszúságú állatot, annak csupán az egyik felső végtagjáról rágja le a húst. Kivételt képez az az eset, ha az állat többi részéhez nem képes hozzáférni" – magyarázta David Hone.
A Saurolophus tetemére egy egykori folyómederben bukkantak, a dinoszauruszt nagy valószínűséggel elragadta az ár, majd tetemét betemette a homok, csupán egyik mellső végtagját hagyva szabadon.
"Az adott térség a botswanai Okavango-folyó deltájára emlékeztetett. Sivatagos környezet volt, ahol a hírtelen lezúduló csapadék nyomán felduzzadó folyamok mindent elsodortak a maguk útján, és még egy olyan nagytestű állatot is képesek voltak betemetni, mint amilyen a Saurolophus" – hangsúlyozta Eric Sniveley, az Ohio-i Egyetem paleontológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.
A Tarbosaurus azt ette meg, amihez hozzáfért, vagyis döghúst lakmározott. "A Tyrannosaurus esetében ez a dögevés első bizonyítéka" – tette hozzá Eric Snively.
Érdekes módon míg a felkarcsont végén mély harapásnyomok látszanak, mint ez megszokott a Tyrannosaurus-lakomák maradványainál, a csont közepén csupán a felső állkapcsától származó finom kaparások vannak. "Gyengéden fejtette le az izmokat a csontról, bizonyítva, hogy a Tyrannosaurusok nem végeztek durva hentesmunkát" – emelte ki David Hone.
Az viszont rejtély marad, hogy a Tyrannosaurus miért végzett ilyen aprólékos munkát, noha képes volt szőröstől-bőröstül, és persze csontostul bekebelezni az egész végtagot. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy bár a csont sok tápanyagot tartalmaz, emésztése rengeteg energiát igényel, ezért csupán ínségesebb időkben fanyalodtak ilyen táplálékra. Bőség idején a Tyrannosaurus csupán a húsos részekre szorítkozott.
A kutatásokról szóló beszámoló az Acta Palaeontologica Polonica című szaklapban jelent meg.