Westray szigetén tavaly került elő az időszámításunk előtti 2600 tájáról származó, 4 centiméteres homokkő Vénusz. Párja, amely méretre és alakra az eredeti hasonmása, égetett agyagból készült, és hiányzik a feje. A szobrocskára az előző lelettől harminc méterre, egy újkőkori ház romjai között bukkantak. A helyszínen agyaggolyócskák is előkerültek, amelyek a régészek feltételezése szerint a szobrocskák fejei lehettek.

A most előkerült szobron jobban kivehetők a vésetek, amelyeket az őskori művész éles csontdarabkával ejthetett az agyagon. Az elülső részén látható négyszögletes véset a Vénusz tunikája lehetett, amelyet háromszögek díszítenek. A hason mélyített pont a figura köldökét jeleníti meg.

A szakemberek szerint istenségszobrokról van szó. A második Vénusz felfedezése azt a feltételezést látszik alátámasztani, miszerint a szobrok valamiféle házi szentély tartozékai lehettek.

Játék vagy istenség

Peter Yeoman, a Historic Scotland örökségvédelmi szervezet kulturális osztályának vezetője szerint nehéz megmondani, hogy mi lehetett e figurák valódi rendeltetése. Előfordulhat, hogy gyermekjátékok voltak. Az a tény azonban, hogy Európa más országaiból előkerülő hasonló ábrázolásokat általában termékenységi istenszobroknak tartják, arra enged következtetni, hogy a mai Skócia területén is hasonló lehetett a rendeltetésük.

"Eddig úgy véltük, hogy őseink az isteneket kizárólag grandiózus építményekben imádták. A leletek viszont azt sugallják, hogy házi használatra megelégedtek az aprócska szobrokkal, otthon is szükségük volt arra, hogy isteneik vagy a szellemek testet öltsenek" – vélekedett Peter Yeoman.

Az eredeti orkneyi Vénuszt, amely westrayi feleség néven vált ismertté, helyi tárlaton mutatták be, és eddig százezernél több látogatót vonzott. Az őskori művész vastag szemöldökkel, pontszerű szemekkel ábrázolta, az orrát egy hosszú függőleges vonal helyettesíti.