Ősi temetőt körülvevő cölöpépítmény nyomait találták meg Stonehenge mellett. Az új felfedezés is azt mutatja meg, hogy ez a térség volt az őskor egyik legnagyobb kultikus helye, és még rengeteg érdekességet rejthet a föld mélye.
Régészek felfedeztek egy körárkot 900 méterre Stonehenge-től. A kör átmérője 25 méter, alig öt méterrel kisebb, mint a nevezetes kőépítményé. A két őskori létesítmény nagyjából egyidős, 4500 éves lehet. A körárok szélessége egy méter, amelyben felfedezték a cölöplyukakat is. A cölöpépítmény, amelynek két bejárata van – északkeleten és délnyugaton, egy ősi nekropoliszt vesz körül, ahová 500 éven át temetkeztek.
"Ez az első monumentális kultikus építmény, amelyet az elmúlt 50 évben felfedeztünk" – hangsúlyozta a projekt vezetője, Vince Gaffney, a Birminghami Egyetem professzora, aki szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi a térséget. Mindenki azt feltételezte, hogy ez pusztán üres földterület, de kiderült, hogy hatalmas kultikus hely üzemelt Stonehenge tőszomszédságában.
Azt nem lehet tudni, hogy miféle rituáléknak adott helyet a körárok, amely sokban Woodhenge-re emlékeztet. Utóbbi a Stonehenge-től körülbelül három kilométerre északkeletre helyezkedik el, és 1925-ben fedezték fel légi felvételek segítségével. Kör alaprajzú árkait és sáncait az északkeleti oldalon bejárat szakítja meg. Belső terében 168 cölöplyuk nyomait találták, amelyek hat koncentrikus sorban helyezkednek el.
Az 1970-es években végzett ásatások során Woodhenge-ben egy három év körüli gyermek maradványait találták meg, akinek kettéhasított koponyáját a kör közepén temették el, így a lelet felvetette az emberáldozat lehetőségét.
"A maga korában Stonehenge Európa legnagyobb kultikus helye volt" – emelte ki Tim Darvill, aki a Stonehenge-ben végzett legutóbbi feltárásokat irányította, de nem vesz részt a mostani projektben.
Brit régészek hároméves kutatási projektet indítottak, hogy Stonehenge 14 kilométeres körzetét feltérképezzék, és megtudják, mit rejt a föld mélye. Geofizikai és egyéb mérőműszerekkel felszerelt quadmotorokkal járják be a terepet, a mérési eredményeket pedig műholdas helymeghatározó adataihoz kötik.
Az adatok millióit elemzik, majd számítógépes játékokban használt technológiákkal két- és háromdimenziós képeket hoznak létre. A projekt révén, amelyben a Birminghami és a Bradfordi Egyetem, a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet, az English Heritage örökségvédelmi szervezet vesz részt, a tudósok azt szeretnék megismerni, hogy milyen volt a Salisbury-síkság abban az időben, amikor Stonehenge a monumentális kőépítményét létrehozták.