A genetikai adatok kiértékelése még várat magára. Az első eredményeket és következtetéseket a múmia felfedezésének 20. évfordulója alkalmából, 2011-ben fogják nyilvánosságra hozni. A kutatók olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy élnek-e még valahol Ötzi leszármazottai.

Albert Zink, a bolzanói Európai Kutatási Akadémia (EURAC) Múmiakutató Intézetének vezetője szerint különösen izgalmas Ötzi kórtörténetének vizsgálata: ha a múmiában ma is előforduló betegségek – Alzheimer, diabétesz, rák – nyomaira bukkannak, talán megtalálhatják az ezekért esetleg felelős génmódosulásokat is.

"Kis szerencsével hozzájárulhatunk ezeknek a betegségeknek a legyőzéséhez. Számomra ez a múlt és a jelen kutatása közti híd megépítését jelentené" – fejtette ki Zink.

A DNS 95 százalékát már kielemezték, a maradék öt százalék pedig nem tartalmaz géneket, ezért ezek a rendelkezésre álló technikával nagyon nehezen analizálhatók. A probléma egyébként általánosan jellemző az emberi DNS-re.

A kora rézkori múmiára, amely a világ legrégibb, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste, 1991. szeptember 19-én bukkantak Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi Alpokban, Hauslaubjoch közelében. Halálakor, amikor egy nyíllal megsebesítették, majd egy tompa tárggyal leütötték, Ötzi körülbelül 46 éves lehetett.

A jégember 1998 óta az olaszországi Bolzanóban, a Dél-Tiroli Régészeti Múzeumban látható. A nála talált tárgyak, ruházata és tetoválásai bepillantást engednek a több mint ötezer éve élt emberek életébe.