A kutyák és farkasok közti legszembetűnőbb különbség, hogy utóbbiak soha nem hagynák magukat idegen által vezetni. Az idegen felnőttekkel szemben félősek a farkasok. Ahhoz, hogy a farkas pórázon menjen, nagyon jól kell ismernie az őt vezető embert.

Ez esetben is résen kell lenni, mivel a farkas a látóterébe kerülő összes kutyát és kisgyermeket zsákmánynak tekinti. Ha minden problémát kiküszöböltünk, elég mozgásteret kell biztosítanunk az állatnak, jóval többet, mint egy kutyának. Ettől függetlenül a farkasok is képesek elsajátítani bizonyos szabályokat, például láb mellett menni, vagy nem rángatni a pórázt.

Az idomítás kizárólag jutalmazás, jutalomfalatkák segítségével történik, a büntetés tabu. A túl gyakori jutalmazás azonban nem fokozta az ember és állat közötti együttműködést. Általánosan elmondható, hogy egy farkas kevésbé törődik az emberrel, mint egy kutya. Ritkábban is keresi a szemkontaktust vele, és egyáltalán nem isteníti, mint háziasított rokonai. Ismert tartójára azonban képes odafigyelni.

A kutyák és farkasok összehasonlító vizsgálata az alsó-ausztriai Wolf Science Center, a Konrad Lorenz Kutatóállomás és a Bécsi Egyetem együttműködésében valósult meg.