Index Vakbarát Hírportál

Őskori lábközépcsont változtathatja meg a Fülöp-szigetek történelmét

2010. augusztus 5., csütörtök 10:34

A Fülöp-szigetek benépesítése évezredekkel korábban kezdődött, mint eddig feltételezték, legalábbis erről tanúskodik egy hatvanhétezer éves lábközépcsont.

"A csont, amelyet egy kiterjedt barlangrendszerben találtak, sokkal idősebb, mint a Palawan-szigetén, a Tabon-barlangban talált 47 ezer éves emberi maradványok. A taboni embert tartották korábban a Fülöp-szigetek legelső lakosának" – hangsúlyozta Taj Vitales, a manilai Nemzeti Múzeum régészeti részlegének kutatója.

Gyanús nyomok

A Fülöp-szigeteki Egyetem és a Nemzeti Múzeum régészei a Manilától 335 kilométerre északra lévő Callao-barlangokban 2007-ben tárták fel a lábközép öt csontja közül a harmadikat. A callaói emberről szóló beszámolójuk a régészek a Journal of Human Evolution című folyóirat legutóbbi számában publikálták, miután Franciaországban elvégeztették a lelet kormeghatározását.

"A helyszínen talált szarvas- és vadkancsontokon látható vágásnyomok azt sugallják, hogy a callaói ember vadászott, és gyakorlott szerszámkészítő lehetett, noha egyetlen vágó- vagy egyéb eszközt nem találtunk eddig az ásatások során" – mondta Armand Mijares  professzor, az expedíció vezetője.

Ismertetése szerint az adott személy kis termetű lehetett, bár a lábközépcsont alapján nehéz lenne megállapítani, hogy nőről vagy férfiról van-e szó.

Még nem tudják, micsoda

Mint Armand Mijares professzor rámutatott, a callaói ember Homo sapiensként való meghatározása ideiglenes. A lelet némely jellemzője a Homo habilis ("ügyes" ember) és a Homo floresiensis csontozatával mutat hasonlatosságot. Az első kőeszközkészítő emberfélékhez tartozó Homo habilist egyesek a Homo erectus ("felegyenesedett" ember) elődjének tartják, az aprócska  Homo floresiensis, az emberfélék családjának feltételezett és kihalt faja a késő pleisztocén idején élt az indonéziai Flores szigetén.

Ahhoz, hogy megállapítsák, ki is volt valójában a callaói ember, további ásatások szükségesek a barlangokban, ahol a régészek reményei szerint más humán fosszíliákra is bukkannak, valamint megtalálják az eszközeiket is.

Armand MIjares szerint a callaói ember bizonyos jellemzőiben emlékeztetett a ma élő alacsony termetű, negrid típusú aétákra, akik a Fülöp-szigetek első bevándorlóinak egyenesági leszármazottainak tartanak.

Az még eldöntésre vár, hogy a callaói emberek tutajaikon honnan érkeztek - az ázsiai kontinensről, a környező délkelet-ázsiai szigetekről vagy máshonnan.

Rovatok