Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) jövőre induló Curiosity nevű járművének elejére tervezett képrögzítő (MARDI - Mars Descent Imager) a hővédőpajzs leválásával kezdené meg munkáját.

A másodpercenként négy, 1600x1200 pixeles színes képkocka rögzítésére alkalmas kamerával a - pályaadatok szerint - délutáni fényviszonyok mellett válna láthatóvá a nem éppen sima leszállás.

A felvételek minőségét a fékezőernyő keltette pörgés, és a biztonságos leszálláshoz szükséges lassító rakéták okozta rázkódás határozza majd meg. Ezt azonban csak hónapokkal később tudhatják meg a kutatók, mert a videoképkockánként, korlátozott átviteli sebességgel juthat vissza a Földre.

Az adatforgalmat hátráltatja, hogy a Földtől mintegy 250 millió kilométerre található jármű a Mars körüli pályán keringő szondákat átjátszóállomásként használva fogja továbbítani az adatokat. A felszín és a bolygó körül keringő eszközök között pedig csak akkor jön létre a kapcsolat, ha azok egymás fölé érnek. A leszállási felvételt tároló memóriakártyán kívül ráadásul még tíz tudományos berendezés lesz a Curiosity fedélzetén, és ezekkel közösen kell majd megosztani a szűkös a adatátviteli csatornát.

A szakemberek szerint azonban az alacsony felbontású, bélyegkép méretű előnézeti kockákból összeállított videót hónapokkal a teljes felvétel előtt meg lehet majd nézni, a minősége pedig nem lesz rosszabb, mint egy átlagos YouTube-videó.